A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)

Történettudomány és művelődéstörténet - Lakner Lajos: Múzeum, emlékezet, elbeszélés. A Petőfi Ház és az irodalmi muzeológia születése

E változás már befejezett tény volt, amikor a 19-20. század fordulóján Magyarországon megszületett az első tulajdonképpeni irodalmi múzeum, a Petőfi Ház és vele együtt az irodalmi muzeológia.

11 Semmi meglepő nincs tehát abban, hogy 1909-ben a Petőfi Társaság elnöke, Herczeg Ferenc mindenekelőtt monumentumként, emlékezésreszolgáló és arra felszólító helyként határozta meg a magyar irodalmi muzeológia első, valódi intézményét, a Petőfi Házat. A ház megnyitásakor arra emlékeztettej magyar nemzetet, hogy volt idő, midőn Magyarországjóformán csak a szépirodalomban, Petőfi verseiben és Jókai regényeiben élt." S „az ország" emlékezetébe idézte, hogy „Petőfi és Jókai voltak a mai nemzetség szívének nevelői."

12 A Petőfi Házat e tényre való emlékeztetés jelének, vagyis a nemzeti emlékezet helyénú szánták: „A Petőfi Ház tulajdonképpen az 1848-as szabadságharc tökéletes ereklyetára; a szabadságharcnak nem katonai, hanem szellemi vonatkozásait tekintve, olyan kincseket tartalmaz, hogy bűnt követ el minden magyar ember, bűnt önmaga ellen, ha nem nézi meg"

13 - mondta Herczeg Ferenc. Igaz, mindez egy 1934-es rádióműsorban hangzott el így, de a kiállítás ahogy majd látni fogjuk - nem hagy kétséget afelől, hogy ezt a megnyitáskor is így gondolta. Az irodalom, pontosabban Jókai és Petőfi alkotásai és a nemzet közti kapcsolatról mondottak egyben arra is magyarázatot adnak, hogya nemzeti történelemben jelentős szerepet játszó történeti hősök helyett miért épp egy költő érdemelt ki egy kizárólag neki szentelt múzeumot. Igaz, hogy a Nemzeti Múzeum elsődleges célja viszont a nemzet történelmi hősei arcképeinek gyűjtése ós bemutatása volt, az itt számon tartott, kiállított művészek (Markó Károly, Zichy Mihály, Munkácsy Mihály) is csak e téma révén nyerhettek bebocsátást. E profilbeli eltérés ellenére is lényeges különbség van azonban a két intézmény között. Míg ugyanis a Széchényi Ferenc által alapított intézményben a nemzeti történelem nagyjai - köztük a Nemzeti dal költője is 14 egy fedélen osztoztak, addig Petőfi (és a ház emeletén Jókai) önálló emlékhelyet kapott. Gyulai Pál túlzásnak is tartotta ezt. A Petőfi Ház gondolatát támadó-vitató cikkében szóvá tette, hogy Európa egyetlen költőjének sem emeltek önálló épületet. A Goethe(Frankfurt) ésa Shakespeare-kultusz (Stradford) megelégedett azoknak a házaknak a megszentelésóvel, ahol a művészek laktak, a kultusz papjainak ezekben az esetekben eszükbe sem jutott, hogy tiszteletükre külön „emlékház épüljön".

15 Gyulai támadása mögött sokféle motívumot fedezhetünk fel. Számunkra most az a meglátása az érdekes, mely szerint, a Petőfi Ház alapítói valójában nem a múltnak, nem a nemzeti irodalomnak és Petőfinek akarnak kultuszhelyet emelni, hanem önmaguk dicsőítésé11 Az irodalmi muzeológia megszületése előzményeihez lásd PRAZNOVSZKY Mihály: A kalamáristól az enkrig. Bp., 2001.; PRAZNOVSZKY Mihály:,,/! szellemdiadal ünnepei". A magyar irodalom kultikus szokásrendje a XIX. század közepén. Bp., Mikszáth, 1998. 12 A Petőfi Ház megnyitása. Az Újság, 1909. november 9.12. 13 KOMIS szerk.: /. m. 190. 14 A Nemzeti Múzeumban is sok Petőfi-kéziratot és -ereklyét őriztek. 15 -I (GYULAI Pál):/! Petőfi-ház. Budapesti Szemle, 1901/289,157. re, így akarván növelni irodalmi és közéleti súlyúkat.

16 Gyulait tehát nem a dokumentumok gyűjtése, hanem monumentummá válásuk azon mozzanata zavarta, hogy az emlékezésben, az emlékjel-emelésben a múlt a jelen(érdekei)nek van kiszolgáltatva. De vajon valóban ennyire meglepő lehetett-e a tiszteletnek e formája, és ennyire szokatlan lehetett-e a múlt használatának e módja? Számomra úgy tűnik föl, nem. Ekkorra már ugyanis egyrészt teljesen magától értetődő volt, hogy feltétlen tisztelet jár a „nagy ember"-nek, vagyis annak az embernek, aki nem származása, hanem saját tettei révén lett naggyá, és így a nemzeti közösség emlékezetére méltóvá.

17 Egyértelműen ennek bizonyítékai az említett pantheonizációs törekvések. Másrészt a romantika időszakától kezdve egyre szélesebb körben hatott a művészek kultusza is. A Nemzeti Múzeumban önálló emlékszoba idézte meg Markó Károlyt, Zichy Mihályt és Munkácsy Mihályt, a nemzeti festészet legnagyobbjait. Sőt a múzeum azt is feladatának tekintette, hogy ne csak alkotásaikat gyűjtse, hanem relikviáikat és az életükre vonatkozó dokumentumokat is.

18 A művészek kultusza az irodalom területén sem volt már ismeretlen jelenség. Az irodalmi közösség túl volt már néhány jelentős irodalmi ünnepen. Az 1859-es Kazinczy ünnepség, amikor 1848 után újra önmagát ünnepelhette a nemzet, szinte a társadalom valamennyi rétegét megérintette és az irodalmi ünnepek mintájává vált.

19 Petőfi kultusza pedig mélyen átjárta a társadalom szövetét, ahogy erről a költőről szóló legendák vagy a széles olvasóközönségre számító Petőfi Album oly beszédesen tanúskodnak.

20 A századvégre szinte megkérdőjelezhetetlenné válta reformkori és a szabadságharcos nemzedék alkotóinak kultusza. Lévay József személye például már pusztán azzal tiszteletet parancsolt, hogy ő még saját szemével látta a nemzeti irodalom e koraszakának nagyjait, s kezének érintése egyben a velük való személyes érintkezést is jelentette.

21 A művészek és az írók magyarországi kultuszának kialakulása tehát a Petőfi Ház megalapításakor már túl volt a kezdeteken. A Petőfi Ház alapítóinak volt mire támaszkodniuk. 16 ,,[m]ire [a Petőfi-kegyeletnek] egy egész palota?" GYULAI: /. m. 156-157. Jellemző e vonatkozásban, hogy gyűjteményét a Petőfi Háznak felajánló Ernst Lajos is különleges megbecsülést, nemességet kért cserébe. A korabeli lapok szóvá is tették, hogy Ernst elérkezettnek látta az időt egy „szép, finom előkelő pozfció" megszerzésére. Ernst Lajos kútbaesett nemessége. Pesti Futás, 1909. április 25., 708. és Sz. N.: Igazgatóválság a Petőfi-Házban. A Nap, 1909. április 24., 417 Vö. KESERŰ:/.m. 38-39. 18 Vö. KIRÁLY Erzsébet: „Laudatio ertis". 79. századi képzőművészetünk dicséretének egykorú emléke] = NAGY - IMRE szerk.: /. m. 19 Vö. FÁBRI hnna: „Sohasem volt ily compact egyetértés" - A Kazinczy-ünnep -1859. = KALLA Zsuzsa szerk. Kegyelet és irodalom. Bp., PIM, 1997.; MARGÓCSY István: Az 1859-es Kazinczy ünnepségek nyelvhasználatához. = KALLA Zsuzsa szerk. Az irodalom ünnepei. Bp., PIM, 2000. 20 DiENEs András: A legendák Petőfije. Bp., Magvető, 1957.; Az 1898-ban megjelent egyik Petőfi Album már külön fejezetet szentelt a Nemzeti Múzeumban őrzött Petőfi kéziratoknak, ereklyéknek. Petőfi-Album, Adatok, okmányok és képek Petőfi Sándor diadalútjáról. A „Pesti Napló" előfizetőinek készült kiadás, Bp., é. n. 21 Vö. PORKOLÁB Tibor: „Üdvözletekből font fényes koszorú"Az 1911 évi Lévay-jubileum rituáléja és retorikája. = KALLA szerk. Az irodalom...