A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)

Történettudomány és művelődéstörténet - Mező Szilveszter: Töredékek a geográfia emlékcsarnokából. Tudománytörténeti tanulmányok 1. Adalékok Balázs Dénes (1924-1994) földrajztudományi munkásságához, különös tekintettel az 1984-ben megvalósított uruguayí tanulmányútra

5. kép Filmezés közben a Marapi tűzhányón, Indonéziában. Balázs Dénes a kép előterében ül, kezében filmfelvevő kamerát tart (Balázs Dénes hagyatékából) ról volt szó. Földrajzi szakírói munkája kapcsán két földkörüli utazást is szervezett: 1977—78-ban és 1984—85-ben. Balázs Dénes főleg a karsztos barlangok természeti titkait kutatta, de utazásai során mindig figyelmet fordított a különböző típusú vulkanikus területek és a sivatagos, félsivatagos térszínek földrajzi formakincsének tanulmányozására is. Megkülönböztetett figyelemmel kísérte a trópusi és szubtrópusi erdővegetáció sajátos életközösségeit, de nem hanyagol­ta el a boreális, hűvös erdőségek és az örök hóval, jéggel borított északi tájak élővilágának megismerését, megismertetését sem. „Az őserdők vi­lága"című, gazdagon illusztrált összefoglaló munkája 1990-ben elnyerte az „Év Ismeretterjesztő Könyve" megtisztelő címet. 7 Hasonlóan figyelem­re érdemes alkotás „A sivatagok világa"'is, amely nyolc évvel korábban, 1982-ben jelent meg a Móra Ferenc Könyvkiadó gondozásában. 8 Emlék­irataiból kiderül: szerette volna elkészíteni „A jég világa" ts, „A karsztok vi­lága" munkacímű kéziratokat is, ám erre a sors már nem adott elég időt és energiát számára. 9 Balázs Dénes tisztelettel és nagy rokonszenvvel írt a különböző termé­szeti népekről, melyek élettere folyamatosan és módfelett gyors ütemben sorvad világszerte. Különösen a perzselő sivatagokban és a páradunsztos dzsungelek mélyén élő emberek életmódja, jellegzetes anyagi kultúrája ragadta meg a sok mindenre fogékony, érzékeny lelkületű földrajzkutató figyelmét. A geográfia, a geológia és az etnográfia számos ága irányában megnyilvánuló vonzalma mellett fokozott érdeklődéssel tanulmányozta az általa bejárt és megismert területek természetes növény- és állatvilá­gát. Sokoldalú szakirodalmi- és terepi gyűjtőmunkája során számottevő értékekkel gyarapította a botanika, a zoológia és az ökológia diszciplínáit. Főleg a briológiai (mohatani) és a talajzoológiai gyűjtésének eredményei érdemelnek említést. Előbbi munkálkodása nem kis mértékben járult hoz­zá Földünk trópusi mohaflórájának jobb megismeréséhez. Sajnos gyűjté­si eredményeinek tekintélyes része máig feldolgozatlan, anyaga további kutatásokat igényel. „AZ ÉRDLIGETI ATLASZ" Bolygónk ritka természeti kincseinek világmóretekben megnyilvánu­ló pusztulása Balázs Dénest mély aggodalommal töltötte el. írásaiban és előadásaiban gyakran felhívta a közvélemény figyelmét a leginkább ve­szélyeztetett természeti és kulturális értékeinkre. 28 könyvet írt, ezekből kettőttársszerzőként jegyez. 10 Nagyrészük személyes élményeken alapuló útirajz, de találunk közöttük három útikönyvet, regionális földrajzi nagy­monográfiát és egy általa szerkesztett lexikont is. A Medicina-Panoráma 7 BALÁZS Dénes: Az őserdők világa. Móra Könyvkiadó, Budapest, 1990.184 oldal 8 BALÁZS Dénes: A sivatagok világa. Móra Könyvkiadó, Budapest, 1982.251 oldal 9 BALÁZS Dénes: Életem-utazásaim. 382. oldal 10 BALÁZS Dénes-SEBES Tibor: Ázsia (Képes földrajz) és ANTAL-BALÁZS-BEREND: Iránya mundial.

Next

/
Oldalképek
Tartalom