A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)

Történettudomány és művelődéstörténet - Bíró Éva: „Mintha az időt és a teret lapoznám” Kötetrendeződés Szabó Lőrinc Örök Barátaink-ban

Itt húzható ütemhatár a versek ritmusában, nem mondhatni, hogy bezárul egy kör, inkább ívelt egyet a spirál szára, abban a virtuális cirkulációban, abban az ölelésben, amit a két Goethe-fordítás ad, ebben az ütemben láttunk tavaszt, láttuk, hogy mi múlik, és mi érkezik a tavaszban, az örök körforgás egy szeletét, mindig újjászületőt, az öröktől fogva önmagát teremtőt, és megnyilatkozási formáit. Ugyanakkor elkezdett kibontakozni benne az emberi kapcsolatok szintje, elkezdődött egy ütem, egy másik„ölelés", ami későbbi versekben záródik be. Elkezdődik a teremtés kollektív masszájából előformálódni az egyén. Az egyes ember előle— pésének halvány előképe a Whiman-fordítás: „Hollóm Amerika dalát hallom sokféle szent énekét, A kézművesekét, mindegyik asszerint dalolja a magáét... A magáét dalolja az ács... Mindegyik azt dalolja, ha férfi, ha nő, amihez köze van, és nem egyebet... " (Whitman: Hallom Amerika dalát) Elkezdődik a kisajátítás, a birtoklási vágy élvezése, (talán ahogy a fordító élvezi a versek birtokba vételét a fordítás közben? „önigazolást vágyhoz társul a... birtokbavétel öröme"

13

), bár még nem személyes, nem egyéni a megszólalás, a kötetrendező megragadja azátmeneti pillanatot, a teremtésben a lélek lehelését, a kiválás folyamatát. A Horatius-fordítás következik, misztikus (mitikus?) kapcsolataival, a tündér-élőkép után: „Hogyha elér a halál s megmértek az isteni bíró mérlege és szavai, nincs ima, nincs jóság, ékes szó, rang, ami visszahozzon a földre, ide, mert a sötét mélyébői nem menti Diana a szűzi Hyppolitost soha ki s drága Prithousáról törni a Léthe bilincsét nincs Jheseusban erő." (Horatius: Torguatushoz) A tündér másik arca, (szakrális, angyal-párja? ) jelenik meg: a hírnök. Az emberi kapcsolatok kibontakozásában a férfi-nő viszony jelenik meg testi-lelki oldalról, amit a természet-ember viszony követ Goethe: Valami halk, gyermeki bánat c. fordításban. A természet és az „asszony szerelme" viszony, mint lelki szerelem vagy testi-lelki társkeresés természeti képek által nyilatkozik meg a Tyutcsev és a George-fordításokban. A ciklus 2/3 részében a kapcsolatépítés különböző szintjeit találjuk, a 2/3 résznél Baudelaire: Kapcsolatok c. verse következik, a kapcsolatok kapcsaként, a mondhatatlan csúcsaként, mintegy megkoronázva és összeszedve a különböző szálakat „test s lélek mámora zeng bennük ég felé." Az egyén innentől elkezd személyessé válni: „Sok szív örül majd ennek és az enyém is vigaszt talál." (Dietmar von Aist) vagy: „Kicsi, nagy rohan tehetetlen; pár nap még, s egyse lesz sehol: egyenlők mind az őselemben, melybe mind egyként visszahal. Óh, tudatunk csaló varázsa, Emberi Én, te végzetes, nem álmaid hű tükre-mása, nem sorsod örök képe ez?! (Tyutcsev) A műfordítások elrendezésének további vizsgálata, kötetrendezés végigkísérése, további szempontok feltárása, bemutatása következő tanulmány tárgya. A versfordítások elképzelt spiráljának a szála megszakad (idő és tér hiányában), nem befejeződik. Az Örök Barátaink kötet rendhagyó a magyar irodalomban, ahogyan Szabó Lőrinc költészete is. „Szabó Lőrinc szinte egyedülállóan a magyar költészetben, csupán önmagáról kívánt vallani, és nem volt a nemzet vagy egy osztály, párt, világnézet szószólója, de még a művészet papja sem."

14 Éva Bíró Les réflexions á propos des traductions de Lőrinc Szabó Cette étude un essai de formuler et presenter quelques aspects qui joue un rôle en l'ordonnance des traductions, car ni chronologique ni thématisme d'auteur (groupement selon poète) ne dicte pas á le traducteur Lőrinc Szabó. Selon Lőrinc Szabó il y a plusieur point de vue qui joue un rôle á propos d'ordonnance des traduction. Par ex. „En ce qui concerne la structure de volume certain pieces se close l'union affective, le volume a evolution que la vie d'homme." (Sz. L.) Ou: „Ma vie forme m'anthologique." (Sz. L.) Alors, le poète range consciemment les poèmes une certaine l'ordre de succession dans mes amis éternels. Lóránt Kabdebó écrit son essai que l'ordre de traduction compare á le vers suivi: Un sambuquier d'hiver. Cette étude utilise, profite des études de Lóránt Kabdebó. L'idée de la mort de la nature est present dans les vers, ansi la création de la nature, la circulation des saison, le départ d'hiver et l'arrivée du printemps. On s'additione les cycles de la natur crée sans cesse au point de vue de la disparition. L'alliage de l'aspect de la création et de la cessation se manifeste chez l'ordonnance de la traduction. 13 Örök Barátaink 1.6. 14 Ferenczi László: Szabó Lőrincről. In. Ferenczi László: „Csak a máé a rettenet..." Kráter Műhely Egyesület, Bp., 1999.197-