A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)

Történettudomány és művelődéstörténet - Surányi Béla: A bencések és a magyar agrárkultúra

dálkodás minőségi javítása mellett szerepet kapott a mennyiségi bővítés is, úgymint a parlagföldek művelésbe vétele, az erdőirtás, mocsarak, nádasok kiszárítása, növelvén a termőföld nagyságát. A Kr. u. 1228-ból származó oklevélből kiviláglik, hogy az apátság földművesei a zselizi erdőséget éve­ken át irtották és a területet művelés alá vették. A mezőgazdaság „mindkét irányú" fejlődését a városi élef kialakulá­sa, a kereskedelem megindulása ösztönözte, melynek révén a gazdálkodás túllépett sz önellátás keretein. A11-12. század mezőgazdaságának tartós föllendülése a tatárok beözönlésével 78 megtorpant, bár Pannonhalma ós Tihany - Oros apát két monostora - megvédte magát, a bencés kolos­torok óriási kárt szenvedtek. Közülük kb. 40-et később sem építettek föl, némelyikük csak a települések helyneveiben maradt fenn. A feudális gazdálkodásnak 79 a 13. században kibontakozó válsága hát­rányosan érintette a bencéseket is. A pénzgazdálkodás térhódítása kikezd­te a mezőgazdasági termelés önellátásra berendezkedett formáit, amely alól nem jelentettek kivételt a rendi birtokok sem. A még saját kezelés­ben lévő földek is bérlők és jobbágyok művelésébe kerültek át. A költségek növekedése messze meghaladta a bevételek nagyságát, így az apátságok jövedelme erősen megfogyatkozott. A világi földesurak birtokaik jövedel­mezőségének csökkenését a termőföld bővítésével igyekeztek megol­dani. 80 Mivel már megcsappant a művelésbe vonható földterület, így a világiak sokszor a szomszédos apátságok birtokaiból bővítették termőföld­jeiket. Ennek jogcíme lehetett úgy elévülés, adományozás révén történő tulajdonosváltás, mint azapátokönhatalmújo^/űrt juttatása monosto­rukterhére. Nyugat- Európában ez a folyamat a 12. századvégére lezajlott. kiipar ós a kereskedelem föllendülése javította ugyan az életvitel minősé­gét, de ez költségnövekedéssel járt. Továbbá az állam és az egyháza csök­kenő bevételeket adók kivetésével igyekezett mérsékelni. „.. .az apátsági javak a 13., s még inkább a 14. században korántsem tekinthetők olyan­nak, melyek csupán a kolostor szerzeteseinek és civil népének szükségle­teit elégítették ki. Annak jövedelmeit közvetlenül ós közvetve az egyház és az állam egyaránt igyekezett a maga számára hasznosítani. " 81 A legtöbb apátság jövedelmének megcsappanását uzsorakamatra vagy zálogra felvett hitellel próbálta mérsékelni, továbbá a földbirtok egy részének eladásával. 82 Ez a folyamat a hazai bencés rend monostori gaz­dálkodásában nem volt ennyire szembetűnő, hiszen az új termelési rend, a kapitalizmusfeltételei még hiányoztak, legfeljebb csak csírájukban létez­tek. Annyi bizonyos, hogy a feudalizmus társadalmában és gazdaságában született és működő kolostorok egyre nehezebb viszonyok közé kerültek és ez bizonyos fokig a Kárpát-medencében is érvényesült. Bár Magyar­országon a történeti fejlődés más utat futott be, mint Nyugaton, ahol a városfejlődés ésa pénzgazdálkodás jóval a hazai előtt járt. így szinte válto­zatlanul folyt a feudális gazdálkodás. Amint már említettük, az apátságok anyagi nehézségei jóval kisebbek voltak, mint Nyugaton, ahol a pénz­gazdálkodás erősödése gazdasági válságba sodorta a kolostorokat, ami együtt járt a közösségek szervezeti, erkölcsi életének hanyatlásával. A15-16. századi magyar egyházpolitika 83 életre hívta a kommenda­intézményt, amely a spanyol és itáliai kolostoroknál szintén szokásban volt. Ennek kapcsán nem bencés, hanem idegen (pl. kolduló) szerzetesek, előkelő származású vagy állású világi főpapok kerültek a bencés monosto­rok élére és váltak jövedelmeik haszonélvezőivé. A hazai bencés monos­toroktöbb mint fele jutott, hosszabb-rövidebb időre, a kommendátorok kezére. Mindez sokszor visszaélésre is alkalmat nyújtott, amit példáz Vitéz János esete is. Gyakorta kerültek külföldiek is, pl. Zalavárt Leoncius János itáliai diplomata kapta meg. De említhetnők Váradi Pétertis, aki királyi tit­kárként a szentjobbi apátság élére került. Feltehető, hogy ez a vezetővál­tás lényegében nem befolyásolta a gazdálkodást. A feudális gazdálkodás válsága következtében növekedtek a kiadások 84 , s ezt a jobbágyszolgál­tatások növelésével igyekeztek ellensúlyozni, ami tiltakozást váltott ki. De adatok vannak arra vonatkozóan is, hogy a monostorok birtokaik egy ré­szét saját kezelésbe vették, mivel a majorsági gazdálkodás eredménye­sebbnek bizonyult, bár ez csökkentette a jobbágygazdálkodás színterét. Mindez azonban az apátságok legtöbbjénél mit sem segített. Még a vi­szonylag jó anyagi helyzetben lévő Pannonhalmán sem, ahol a birtokok száma 103-ról 64-re csökkent. Ennél sokkal rosszabb helyzetbe kerültek a kisebb, egyúttal szegényebb monostorok, rendházak. Az anyagi javak szűkülése a szerzetesi élet romlását idézte elő. Ugyanakkora megmaradó bencés közösségek anyagi javaival a kommendátorok rendelkeztek. A kommendátori uralomnak //. Ulászó vetett véget. 85 Kr. u. 1500 ele­jén Tolnai Mátét apáttá nevezte ki Pannonhalma élére, azzal a feladat­tal megbízván, hogy újítsa meg a bencés szellemiséget a többi bencés apátságban is. Nevéhez fűződik Szent Márton monostorának főapátsági rangja™, amely a magyar bencés kongregáció létrejöttének alapját képez­te. Az általa elindított megújulás az ún. melkiszokásokra 87 épült. A moh­ácsi csatavesztés, majd az azt követő török hódoltság másfél évszázada alatt 88 sorra pusztultak el a bencés monostorok. Azok, amelyek nem vál­tak a török pusztítás áldozatává, azokat a protestánsok szüntették meg. Erdély egyik legjelentősebb bencés közössége Kolozsmonostoron is en­nek esett áldozatul. A szerencsi monostort pl. várrá alakították át. A fel­vidékiek életét pedig a kommenda-rendszer tette lehetetlenné. A híres Garamszentbenedek 1565-ben véglegesen az esztergomi káptalané lett, birtokaival együtt. „A százon fölül lévő egykori apátságok közül nem egy­nek a neve is elenyészett. (...) A később életre kelt néhány - Pannonhal­ma, Bakonybél, Tihany, Dömölk, és Zalavár- apátságon kívül a többi csak 77 Ua.426. 78 Ua. 438-439. 79 Csóka L. II (1969):48O. 80 Ua.481. 81 Ua.482. 82 Ua.483. 83 Ua. 644-652. 84 Ua. 654-655. 85 Ua. 678-679. 86 Ua.682. 87 Ua. 686. 88 Ua. 695-697.

Next

/
Oldalképek
Tartalom