A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2006 (Debrecen, 2007)
Régészet - Keszthelyi Ágnes: Déri Frigyes gyűjteményének létrejötte
60 KESZTHELYI ÁGNES A 35 8 - különböző szakmai szempontok alapján több-kevesebb alcsoportra bontott - csoportba besorolt tárgyak nem egyetlen korszak vagy népcsoport köré rendeződnek, hanem időben, térben és jellegüket illetően is rendkívül sokszínűek. A legkorábbiak az Őskorból, a legfiatalabbak a 19. század elejéről valók. Vannak itt európai, afrikai, közel- és távol-keleti használati- és dísztárgyak: etruszk fegyverek épp úgy, mint középkori oklevelek. S a Magyar Szépművészeti Múzeum mellett hazánkban csak itt, egy - összesen 512 darabból álló - óegyiptomi gyűjtemény is. Déri a majd' négyszáz oldalt felölő katalógust nem kizárólag belső, múzeumi használatra szánta. A kiállított tárgyak iránt komolyabban érdeklődő látogatók számára is elérhető, érdekes és érthető volt 9 . A könyv legelején található tartalomjegyzék mellett egy 9 oldalas bevezető nyújt kiváló és információkban gazdag áttekintést az olvasónak a könyv tartalmát illetően. Nem csupán felsorolja mindazokat a fejezetcímeket, melyek alatt e hatalmas gyűjtemény tárgyait taglalja, de tömör összefoglalást is mellékel hozzájuk. S teszi mindezt egy rendkívül kellemes, olvasmányos, irodalmi stílusban, melyből a szakértői tudás mellett olykor elővillannak az összegyűjtött tárgyak, az általuk képviselt korszakok iránti érzései is 10 . A Bevezető-t olvasva az ember előtt egy fa képe bontakozik ki: hármas törzséből 35 vaskos ág nő ki, melyek további gallyakat növesztettek. A három fő ág, melyek köré a tárgyakat Déri rendezte: -azeurópai kultúra - az óegyiptomi kultúra - a kelet-ázsiai kultúra A bevezető első, öt és fél oldalán keresztül azokat a tárgycsoportokat taglalja, melyek az európai kultúrkörbe tartoznak. Elismerő hangon, de tömör, mindössze fél oldalon szól az óegyiptomi fejezetről, a fennmaradó három oldalt pedig már a Kelet-Ázsiával foglalkozó fejezetek töltik ki. Említésre méltó viszont, hogy a gyűjtemény egyik támpillérét alkotó numizmatikai anyagról, melyet Pénzek és érmek címen, tíz alcsoportba sorolva, aprólékos tárgyleírással készített el, a bevezetőben nem ír. Az egyiptomi gyűjtemény címet viselő fejezet a katalógus 300. oldalán kezdődik és a bevezető szűkszavúságával ellentétesen, 13 oldalon át foglalkozik a gyűjtemény ó-egyiptomi tárgyaival. Az első oldal a koráb8 A 35 csoport címe: Kőkori tárgyak; Bronzkor; Hallstatti-kor; La-Téne-kor; Görög-római-etruszk-korszak; Népvándorlás kora; Ötvösművek; Történelem előtti, görög, görög-etruszk és népvándorláskori fegyverzetetek; Európai fegyverek; Török fegyverzet; Albán fegyverzet; Cserkesz fegyverzet; Maláji és szudáni fegyverzet; Perzsa fegyverek; Hindu fegyverzet; Japán és kínai fegyverzet; Fölkelők fegyverei; Az 1914-18. évi világháborúból származó fegyverek és felszerelések; Pénzek és érmek; Festmények; Reneszánsz és későbbi korból való szobrok és faragványok; Egyházi tárgyak; Metszetek; Régi könyvek; Oklevelek, levelek; Textilgyűjtemény Ón-, keramikai, porcellán- és üvegtárgyak; Különféle önálló gyűjtemény, szakba be nem osztható műtárgyak; Az egyiptomi gyűjtemény; Kína; Korea; Japán; India; Perzsia; A Magyar Nemzeti Múzeumnál ideiglenesen őrizetben lévő gyűjtemény-tárgyak 9 ... Bevezetésül a tudós és laikus olvasókhoz fordulok"... „A magyarság iránti igaz szeretettel és jóakarattal adom át az ideiglenes lajstromot a nyilvánosságnak..." (Déri Frigyes: A Debreczeni Déri Múzeum gyűjteményeinek leírása 1.0.; 9 0.) 10 .. ."Ezen korszak, kimagasló fontossága folytán, a legmélyebb érzelemmel foglalkoztatott. .." in Déri Frigyes, A Debreczeni Déri Múzeum gyűjteményeinek leíráso 1.0. bi tulajdonosokról, a tárgyak koráról és annak meghatározási módszeréről szól. Déri itt mindössze három nevet említ: Dr. Heinrich Brugsch-él ]] , Ritter von (ischini-ét ]1 és Ferenc Ferdinánd-ét Míg az első kettő csupán az egyiptológiában, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikájában jártas személyek számára cseng ismerősen, a harmadikról már mindenki tudja, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia 1914-ben meggyilkolt trónörökösét takarja. 5 bár - mint az a későbbiekben látható - az Frwerbungen fürdieSommlungen-beu már egyikük neve sem szerepel 13 , meghatározó szerepet játszottak a Déri-gyűjtemény ó-egyiptomi tárgyait illetően. Míg Brugsch, a híres egyiptológus és von Cischini, az egyiptomi főkonzul képbe kerülése sem nevezhető mindennaposnak, Ferenc Ferdinánd 14 , a trónörökös „felbukkanása" a történetben azonban már igazi különlegességnek számít. A tárgyak datálásáról annyit ír, hogy amelyeken felirat látható (pld.: skarabeuszok, sztélék, szobrok) azoknál a hieroglif szöveget vették alapul. A többi tárgynál pedig - azzal a szándékkal, hogy egy esetleges tévedést elkerüljenek 15 - a saiti 16 kort jelölték meg. 11 M. L Bierbrier, Who is who in Egyptology; E. Endesfelder, Heinrich Brugschl 12 Az Osztrák-Magyar Monarchia kairói főkonzulja volt; lásd: Diószegi István, Az Osztrák-Magyor Monarchia külpolitikája i867-i9i8;ímn Matsch, Der Auswertige Dienst von Österreich(-Ungarn) 1720-1920 13 Déri Frigyes nem közvetlenül tőlük vásárolta meg a tárgyakat, nevüket ezért nem tüntette fel a beszerzési naplójában. 14 „1892. derekán adatott legmagasabb helyről a haditengerészet parancsnokságának tudomásul, hogy Ö Fensége Ferencz Ferdinánd főherczeg az év végével egy körülbelül 11 hónapig tartandó földkörüli tanulmányútra fog indulni..." - olvasható a Földrajzi Közlemények-ben (Reményi Ferenc: Képek Ferencz Ferdinánd főherczeg világutazásából in Földrajzi Közlemények 1894. ápr). Az Osztrák-Magyar Monarchia idején ugyanis a haditengerészet számos, jól dokumentált és komoly tudományos eredményeket elérő expedíciót hajtott végre (Nagy Miklós Mihály: Geográfia hadilobogó alattin Magyar Tudomány 2001/7). Ezek közé tartozott a Kaiserin Elisabeth nevű torpedo-kos-cirkáló 1892-től 1893-ig tartó útja (Nagy Miklós Mihály: Geográfia hadilobogó alatt in Magyar Tudomány 2001/7; Reményi Ferenc: Képek Ferencz Ferdinánd főherczeg világutazásából m Földrajzi Közlemények 1894. ápr.;Bayer von Bayerrsburg: Die Weltreise Franz Ferdinands aufS.M.S. „Kaiserin Elisabeth"in den Jahren 1892-1893 in Die k.u.k. Kriegsmarine auf weiter Fahrt 117-1210.) is, fedélzetén az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösével. Az egy éves, föld körüli út folyamán, mely Triesztből indult és Bécs volt a végállomása, a főherceg számos országban kikötött, többek között Egyiptomban is. Ekkor jutott hozzá - valószínűleg ajándék formájában - ahhoz a két, szarkofágban nyugvó múmiához, melyek ma a Déri Múzeumban láthatók. Az utazás célja ugyanis - a katonai erő reprezentálása és a diplomáciai kapcsolatok ápolása mellett - néprajzi és természetrajzi tárgyak gyűjtése volt. A 14.000 darabból álló, hatalmas gyűjteményt a Belvedere-ben (Berecz Antal: FerenczFerdináno'főherczeg gyűjteményeinek kiállítása Bécsben a Belvedereben in Földrajzi Közlemények 1894 273-275.0.) állították ki, és a két múmia innen került mint értékes, de nem ritkaságnak számító „antikvitás" a Dorotheum aukciós házhoz. Onnan pedig útjuk egyenesen Déri Frigyeshez vezetett. 15 .. .„amelyek az ókorban egészen a saiti korig mindig egyforma módon és formában készültek"... in Déri Frigyes: A Debreczeni DériMúzeum gyűjteményeinek leírása 300.0. 16 szaiszi kor: XVI. dinasztia ie. 664-525
