A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2006 (Debrecen, 2007)

Iparművészet - P. Szalay Emőke: XVII. századi erdélyi ónkannák a Kárpátaljai Református Egyház gyülekezeteiben

92 P.SZALAYEMŐKE 14. kép Bulcsú 2. kanna. Nagybányai mester munkája Ezen a kannán is a fedél belsejében láthatjuk a várábrázolásos és szőlő­fürtös jegyet, de itt két vésett koncentrikus kör közepébe helyezték. A jel­zések ilyen kiemelése is gyakran fordul elő az erdélyi edényeken (Weiner 1978.58.3. jegy). A két edény, amelyet jegyük szerint ugyanaz az IWK kannagyártó ké­szített, lehetőséget ad számunkra, hogy a rajtuk lévő évszámokat ele­mezve a mester működési idejére vonatkozóan újabb megállapításokat tegyünk. A beregszászvégardói kannát évszáma alapján 1668-ban aján­dékozták. Ez azt jelenti, hogy feltehetően ennél korábban, de legkésőbb ekkor készíthette mestere. Ezen dátum alapján a kannagyártó feltehetően a század közepe táján, második harmadának végén már alkothatott. Ezt erősíti bizonyos mértékig az érköbölkúti egyház 1678-as évszámmal ellá­tott kannája, amely ugyanakkor azonban nem visz sokkal előbbre, mert ennek felirata is csupán a tulajdonos gyülekezetet örökíti meg, így itt még azt sem tudjuk, hogy a dátum készítési vagy ajándékozási évszámot rejt-e (Sasianu 1986.58.14. kanna). Feltételezésünk szerint a fertősalmási kanna az előbbi kettőnél csak későbbi lehet. Amennyiben bizonyosak lehetünk a beregszászvégardói kanna 1668­as ajándékozási évszámában, azaz, hogy nem utólag egy korábbi évszám­mal látták el, ez elég ritkán fordul elő, akkor feltehetjük, hogy a mester munkásságának jelentős időszaka mindenképpen a XVII. század második felére, pontosabban az 1660-as évektől kezdődő időszakra eshetett. így pontosítani kell a működésére vonatkozó eddigi feltevést, amely szerint a XVII— XVIII. században működött, hanem inkább a XVII. század utolsó harmadára kell tennünk. A nagyszebeni kannákkal összevetve ezek az edények, amelyek felte­hetően jó fél évszázaddal később készülhettek, mint azok, már teljes egé­szükben a reneszánsz stílus hatását mutatják mind formájukban, mind a virágos díszítményükben. NAGYBÁNYAI KANNA Míg az előbbi edények olyan ónműves központokból kerültek ki, ame­lyekből viszonylag jelentős számú edény ismert, a bulcsúi gyülekezet má­sik edénye különös érdeklődésre tarthat számot. Az enyhén szűkülő oldalú kanna formailag eltér az előbbiektől, kissé domború talpáról a testhez illeszkedésnél hiányzik a gyűrű, a szája felül függőleges kidomborodó peremmel ellátott. A fedél szélén szintén függőleges sávval zárul, kissé domború tagolt középrészű, rajta korongos fogó, amelynek jellemzője, hogy az alaptól alig távolodik el. A testet a talp szélén, a szájperemen és a fedél szélén beütött levéldísz övezi, amely például besztercei kannákon ugyanígy látható. A palástján többszörös egyszerű vonaldísz, illetve bordadísz látható két csoportban elhelyezve, amelyek közvetlenül a száj alatt és a talp felső részéről indul­nak, közöttük az edénytestnek csaknem fele díszítetlen. Sajátosságnak tűnik a viszonylag hosszan ívelő fül, amely a kanna derekán kapcsolódik a testhez. A talp és a száj szélén említett domború levélkoszorúk minden­képpen Erdélyhez közelítik. 43 Ezt a vélekedést megerősíti a kanna fülén található két jegy, amelyek közül az első nyolcszögbe foglalt egymáson áthelyezett két kalapács, a másik alul lekerekített koronás jegy. Ezzel a jeggyel Nagybányán találkoz­tunk, így bizonyára ott készült ez az edény(i4. kép). 44 A Nagybányán működő ónművesekről eddig igen kevés adattal rendel­keztünk. Weiner Mihályné csupán Varjú Elemér egy adatát közli 1671-ből, amely ónpalackok árára vonatkozik: „az kupás mesterek az gömbölyeg palaczkot egy icczéset 15. két icczéset 24. pénzért adják. Ha nagyobb, amennyi icczés lészen, annyi tíz-tíz pénzen adják" (Weiner 1978.64.). A nagybányai ónöntőjegyek bemutatása során a szakmunkák két jegyet közölnek, egyik a XVII. századból, másik a XVIII. századból származik. Éppen ezért nagy a jelentősége ennek a kannának, hiszen bizonyosan nagybányai készítmény, amely alapján fogalmat alkothatunk az itt mű­ködő ónművesek tevékenységéről. A bulcsúi kanna azt mutatja, hogy a nagybányai kannagyártók a kor színvonalán állították elő edényeiket. Az edény újból megerősíti a református egyházaknál megőrzött ónedények tudományos jelentőségét 45 ÖSSZEFOGLALÁS Bár Kárpátalján viszonylag kisszámú erdélyi edény került elő, megkísé­relünk bizonyos megállapításokat, feltevéseket tenni. Az edények készítési idejét illetően úgy véljük, hogy a XVII. század elejétől kezdve a XVII. század 43 Méretek: talp átm.: 14,6 cm szájátm.:iocm m.:28,scm. 44 Weiner Mihályné 1978.64.1.2. sz. jegy. Nagybányával Kárpátaljának a földrajzi közelség miatt nagyon szoros kapcsolatai voltak. Erre vonatkozóan legutóbb a gyülekezetekben található feltételezett nagybányai ötvöstárgyakról lásd P. Szalay Emőke 2001a. 45 Közölte P. Szalay 2007

Next

/
Oldalképek
Tartalom