A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2006 (Debrecen, 2007)

Régészet - D. Szabó László–Csippán Péter: Újkori mészárszék nyomai Debrecen belvárosából

52 D. SZABÓ LÁSZLÓ-CSIPPÁN PÉTER 9. Ilii jl'l.lHIll 11. objektum 13. kép 15. kép Megmunkálás Csontfeldolgozó, illetve csonthasznosító tevékenységre is utalnak bizonyos töredékek. Két darab lócsonton (radius és egy metatarsus), valamint négy darab szarvasmarhacsonton (egy radius, egy tibia és két metatarsus) megmunkálás, illetve felhasználás okozta kopás nyomait lehetett megfigyelni. Folytonos és hosszan tartó használat nyomai mutatkoztak meg valamennyi tárgyon. A minden esetben egyoldalú, igen sima felülettel történő érintkezés, a csontok felületén teljesen fényesre csiszolt, egyenes és éles peremekkel rendelkező profilt hozott létre. A fentieket egyértelműen úgynevezett „csontkorcsolyaként" vagy simítócsontként lehet értelmezni, habár valódi funkciójuk ismeretlen. (13. kép) Patológiás elváltozások Az anyagban jelentős mennyiségű betegségre utaló, vagy pathologies csontot nem lehetett találni. A nagy valószínűséggel megerőltetés (igázás, kocsihúzás) okozta ízületi gyulladás (arthitis) három lócsonton (metacarpus III. sin. és a hozzá tartozó phalanx prox. ant., valamint egy os centrotarsale dex.) és két szarvasmarhacsonton (phalanx prox. ant./ post.) volt megfigyelhető. A gyulladások az állat végtagjainak lábközépcsontjaira és ujjperceire (autopodium) korlátozódtak, ami a fenti ok-okozati összefüggést erősíti. A betegség következtében a csontokon amorf kinövések (exostosis) keletkeztek (14. kép). Gyulladás okozhatta még azt a csontszövet túlburjánzást (callus) is, amelyet egy fiatal szarvasmarha (nagyvalószínűséggel tehén) szarvcsapjának basis-án lehetett felismerni. 3. objektum 14. kép