A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2006 (Debrecen, 2007)

Múzeumpedagógia - B. Pinczés Orsolya: Egy néprajzi kiállítás múzeumpedagógiai programja

EGY NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁS MÚZEUMPEDAGÓGIAI PROGRAMJA 159 A foglalkozásokat nem árt „megszakítani" egy kis pihenővel, mely lehet egy anekdota elmesélése, egy találós kérdés, vagy akár egy közmondás megfejtése. Célja ugyanaz: a gyerek figyelmének lankadását kiküszöbölni, az egyhangúságot kikerülni hiszen a régi közmondás szerint a változatosság gyönyörködtet. Rendkívül fontosnak tartom a tárgy készítést, mint záró feladatot. Minden esetben kapcsolódnia kell a témához, ahhoz a tárgyi világhoz, amelyet megismertek. A nemezelés és a szűrrátét készítés rendkívül népszerű volt a gyerekek körében. Készül a nemezlabda „A tárgykészítés olyan érzelmi ráhangolódást tesz lehetővé, mely által a gyerekek megértik és megérzik a régi korok, kultúrák világát. Ha művészi igénnyel és megfelelő technikai irányítással végzik a gyerekek a manuális foglalkozást, akkor ennek, többek között meg lesz az a haszna is, hogy későbbi életükbe ügyesen meg tudnak oldani egy-egy rájuk háruló feladatot."* Ha lehetővé tesszük a gyermekeknek, hogy művészi tevékenységgel fejezzék ki az érzelmeiket, akkor a legalapvetőbb vágyaiknak engedünk teret. Az alkotás öröme erősíti az akaratot. Nem hiába helyezték a századfordulón meginduló reformpedagógiai irányzatok neves képviselői az alkotást, a művészetek gyakorlását pedagógiájuk középpontjába. Az alkotó tevékenység motiváló, figyelemfelkeltő, önbizalomnövelő hatása pedig elengedhetetlen a múzeumpedagógiában is. „A művészeti nevelés természetesen a műalkotásokkal való nevelés, hiszen minden értékes művészeti alkotás rákényszeríti a szemlélőjét, olvasóját, hallgatóját, hogy maga is átélje a műben foglaltakat. Új, rejtett tulajdonságok, képességek, érzelmek felfedezéséhez segíti hozzá az embert."" A foglalkozások mindig bensőséges hangulatban telnek el, eltűnnek a korlátok, gátlások, melyek az iskolai munkát általában megnehezítik. Nincs számonkérés, így a gyerekek bátrabbak, teret engednek kíváncsiságuknak. A múzeumpedagógus feladata pedig ezt a természetes kíváncsiságot kielégíteni, sőt motiválni a gyerekek további ismeretszerzését. Nagyon fontos ez a hangulatteremtő erő, hiszen így a múzeum nem a kötelező rossz fogalmával azonosul, hanem egy olyan hellyel, ahol jó len3 Frans Calgren: Szabadságra nevelés Waldorf Pedagógiai Alapítvány Bp. 1992.172 oldal. 4 Foghtú'y Krisztina szerk.: Múzeumpedagógia - Útmutató pedagógusok számára Korona kiadó Bp. 1993. ni, ahonnan új élményekkel gazdagon lehet távozni, és ahová bármikor öröm lesz visszatérni. A három foglalkozáson hozzávetőlegesen, a kiállítás időtartama alatt, 2004. október 15-től december 15-ig, 496 gyermek vett részt. Ez a szám jól tükrözi a programok népszerűségét. Mindez köszönhető volt a múzeummal szívesen együttműködő pedagógusoknak, akik a programokban fantáziát és lehetőséget láttak. IRODALOM Dr. Vásárhelyi Tamás-Sinkó István: Múzeum az iskolatáskában (Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. 2004.) Foghtú'y Krisztina szerk.: Múzeumpedagógia. Ütmutató pedagógusok számára (Korona Kiadó Bp. 1993.) Foghtú'y Krisztina szerk.: Múzeumpedagógia a gyakorlatban (ELTE TFK. Neveléstudományi Tanszék közleményei V.) Múzeumok Mindenkinek Program II. Módszertani ajánlások (NKÖM. 2003.) Múzeumok Mindenkinek Program V. Tanulás tárgyakkal (NKÖM 2005.) Frans Calgren: Szabadságra nevelés (Waldorf Pedagógiai Alapítvány Bp. 1992.) Kárpáti Andrea szerk.: Vizuális képességek fejlesztése (Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. 1995.)