A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2006 (Debrecen, 2007)

Múzeumpedagógia - Porcsalmy János: Építésztörténeti stílusok rövid ismertetés műemléki és történelempedagógiai feldolgozásban

ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI STÍLUSOK RÖVID ISMERTETÉSE MŰEMLÉKI ÉSTÖRTÉNELEMPEOAGÓGIAI FELDOLGOZÁSBAN 145 - Kisázsiában -a Balkánon - Oroszországban - Spanyolországban 7.) Melyek az egyező vonások az arab, a mór, a török építészetben, s azok miben különböznek egymástól? 8.) Mi teszi különleges építménnyé a minaretet? 9.) Mi a lényege az arabeszk és a moriszk díszítőelemeknek? io.) Hazánkban hol találunk török eredetű vallási műemlékeket? 11.) Nevezze meg fővárosunk közismert török eredetű fürdőinek épületeit. A ROMÁNKORI ÉPÍTŐMŰVÉSZET A szövegben - bevezetésképpen - a román stílusú építészet kialakulásának gazdasági, társadalmi, politikai előzményeit vázoljuk fel, hogy ezzel teljesebb korképet nyújtsunk. Ugyanakkor e stílus főbb jellemzőit soroljuk fel a középkori lakóházak, várak, templomok építését illetően, érintve a felhasznált korabeli építkezési anyagokat. Ezek mellett a román stílusú építészet egyéb jellegzetességeit is bemutatjuk, ami előismeretet, alapot nyújt a diapozitiveken látható épületek elemzéséhez. Diapozitívek készültek - főként színes változatban - a közismert, nevezetesebb román stílusú műemlékekről. Azok száma: 45 db. Az alábbiakban felsorolt országok híresebb román stílusú épületeit mutathatja be a tanár tanulói számára (egyéni válogatás alapján csökkentheti, variálhatja a rendelkezésre álló anyagot): a.) Franciaország b.) Itália c.) Németország d.) Magyarország Hazánk e korszakból (Kr.u. 1000-1250) ugyan kevés építészeti műemlékkel rendelkezik - a történelmi csapások miatt, - de azok igen jelentős építészettörténeti vonatkozásban, amiket illik tanulóinknak ismerniük. A román stílusú építészet 1. hang: Az emberiség művészettörténetében - az őskortól egészen napjainkig - fejlődéstörténeti sorrendben épülnek egymásra az egyes stíluskorszakok, azokon belül pedig az egyes művészeti ágak: az építészet, a képzőművészetek, az iparművészet és így tovább. Alapját az adott korszakok gazdasági-társadalmi élete képezi. A történeti stílusok között fontos helyet foglal el a román stílusú építészet, melynek virágkora a Kr.u. XJ—

XII. századra esik. A középkori Európában az ezekben az évszázadokban lejátszódó gazdasági fejlődés, fellendülés, a kialakuló városok, a hatalmas földesúri és egyházi központok alakítják ki a rómaiak építészeti hagyományait felhasználva, és azokat tovább fejlesztve a román stílusú művészetet. Ebben a korszakban az építészet volt a vezető művészeti ág. Az utókorra is abból maradtak fenn a legszebb emlékek. De honnan származik ez az építészeti stílus? Kezdeteit már Kr.u. a X. században megtaláljuk Franciaországban. Virágkorában pedig monumentális egyházi és világi építészeti alkotások jönnek létre Franciaország mellett Itáliában, Németországban és más európai országokban, így hazánkban is. 2.hang: A román stílusú művészet, s azon belül az építészet a feudalizmus rendszerét s annak ideológiai támaszát, az egyházat szolgálja. Az egyház és a feudális urak számára építettek a korabeli céhek építőpáholyai, kőfaragói templomokat, szerzetesi kolostorokat, hatalmas várakat. A városokban lakó polgárság számára pedig lakóházakat. A jobbágycsaládok többnyire maguk építették szegényes, egyszerű házaikat. i.hang: A román stílusú templomok főrésze: az előcsarnok, a hajók és a szentély, az ún. apszis, valamint a tornyok. A kisebb templomok egyhajósak voltak. Szerkezetileg még a nagy templomokhoz tartoztak a kápolnák, az altemplom és a sekrestye is. A várak részei: a kapuszoros, a lakótorony, a lovagterem és a gazdasági épületek. 2.hang: A tervezők és kivitelezők eleinte maguk a szerzetesek, később pedig már képzett világi mesterek, akik építészcéhekhez tartoztak. Közülük híres kőfaragók és szobrászok kerültek ki. A várak, a templomok építkezési anyaga többnyire a jól faragható mészkő, vagy homokkő. Városokban a tégla, esetleg vályog. Az északibb országokban kedveltek voltak a favázas téglafalazások is. A falvakban azonban többnyire döngölt sárból, vályogból s fából épültek a házak. i.hang: Milyen fontosabb jellegzetességei vannak a román stílusú építészetnek? 2.hang: Az akkori technikai és műszaki színvonalnak megfelelően vastag, nehézkes falazást alkalmaztak. Az ablak - és a kapunyílások többnyire rézsűs falazásúak, félköríves záródásúak. i.sz., dia: A külső falakhoz támasztópilléreket építettek. A térlefedés szempontjából legfontosabb, hogy a római örökséget felújítva, ismét alkalmazzák a félköríves boltozást. Nagy szerepet játszik az építészetben a római, a román keresztboltozat. Az utóbbi már keresztzáradékú. thang, 2.dia: A templomok kisebb részben centrális, nagyobb részben hosszanti térkiképzésűek. Általában latin kereszt alaprajzúak. Az alaprajzok kötöttek, mert a „négyzet" a kiindulási terület a főhajó és a mellékhajók méreteinek kialakításához. A várak többnyire centrálisak: négyzet, sokszög, vagy kör alakúak. A római oszloprendeket - amiknek tartó és díszítő szerepük volt, a dór, ión, korinthoszi, a kompozit és a tosz-