A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2006 (Debrecen, 2007)

Néprajz, kulturális antropológia - Surányi Béla: A Kárpát-medence paraszti növényhasználata a XVIII–XX. században

A KÁRPÁT-MEDENCE PARASZTI NÖVÉNYHASZNÁLATA A XVIII—XX. SZÁZADBAN 131 pusát ismerték, a paraszt és a fejes salátái, utalván a nemesítettség közti különbségre. A kerti növényeknek egy jelentős része csak a XIX—XX. században vált valódi kultúrnövénnyé. Ezt megelőzően kizárólag a gyűjtögető gazdálkodás révén bővítette a paraszti konyhát. Amint Tálas l

m megjegyzi: „.. .a gyűjtögetett friss növények vagy részeik századokkal előbb nagyobb szerepet játszottak a táplálkozásban (...) az a kevés salátaféle és gumó stb., amiről itt-ott ma is megemlékeznek, csak gyér nyomai a hajdani erősebb felhasználásnak." A XVIII. század elején a Kárpát-medence kertművelését BélM

w társadalmi tagolódás szerint osztályozza: nemes-, polgár-, és parasztkert. „A paraszt beéri azzal, hogy kertjét karókkal, bokrokkal körülkerítse, s oda konyhára valót vessen és ültessen." Mindhárom típusra jellemző volt „... a vetemények roppant száma."

198 Függetlenül attól, hogy veteményes-, gyümölcsös-, virágos-, vagy orvosi (gyógynövény) kertről legyen szó.

199 A haszonkertek

m előnyt élveztek. így bár jól ismerték a kerti virágokat, ezeket a haszonkert szélén palántálták, mint „.. .nem enni valót, hanem illatozót s koszorúba valót." A XVI. századtól szőlős-, veteményes-, gyümölcsös-, és káposztás kertek a gyakoriak, melyek kiegészülnek komlós-, kenderes-, dinnyés stb.kertekkel.

201 Ez utóbbiak nem a mai hagyományos értelemben vett kerti művelés színterei voltak, hanem azon növényeké, melyek művelése nem illett bele a nyomásos gazdálkodásba. A veteményes-, gyümölcsös- és orvosi kertek növényhasználata

202 az ókori itáliai parasztkertek hagyományát őrizte meg. A kertészkedő szerzetesek - kolostorkertek - révén maradt fenn Róma öröksége, amely tovább élt a magyar paraszti kertkultúrában is. A Capitulare de villis növényjegyzéke

203 - az itáliai bencések kertészeti tudománya - a mediterrán táj „hozadékát" tükrözi. Annak ellenére, hogy számos, csak a mediterráneumban honos növényféle is előfordul benne, nem jelent akadályt arra nézve, hogy meghonosodjon a hazai falusi parasztkertekben is. Mint pl. a rozmaring, melyet előszeretettel gondoztak a parasztasszonyok, nyárára kiültették, télen viszont cserépben tartották bent a házban. A szent-galleni kolostorkert

204 gyógynövényeinek jegyzéke a következő növényféléket vette számításba: zsálya, nehézszagú ruta, ürömcserje, lopatok, sárgadinnye, fehér üröm, pemetefű, édeskömény, nősziromjestyán, turbolya, liliom, kertimák, muskotályzsázsa, boldogasszony tenyere, menta, csombor, zeller, orvosi tisztesfű, párlófű, csombor, macska menta, retek, rózsa. A bencés kolostorok kertkultúrája

205 a szerzetesek közvetítésével 196 Tálas 1.(1946): 16. 197 Bél M.O984): 221. 198 Ua. 224-225. 199 Ua.221. 200 Toroczkai-Wigand E.(i9i7):ii2. 201 MNL,lll.(i98o): 172. A magyar kertkultúra történetéről ad válogatást: Régi magyar kertek. Szer.Géczi J.—

Stirling J. 1999/3. Veszprém. 202 Rapaics R.(i932):24-, lásd még: Surányi D.: Kertészkedő szerzeteseké Kertészet és szőlészet/1985.24.16. Később: K és Sz. 203 Ua. 204 MayerJ.G—Uehleke, B.-Saum,P.K.(2004): 20-21. 205 Ua.19-20. terjedt el Európában,így a Kárpát-medencében is. A kolostorkertek haszonkertekre (hortus) és gyógynövénykertekre (herbularius) tagolódtak. Ez utóbbiakra épült a kolostori gyógyászat, melynek virágkora a XI—

XII. századra lezárult, hogy átadja a helyét a világi orvoslásnak.

206 Az átmeneti kor nagy alakja Albertus Magnus, akinek munkásságában keveredett még a kolostori gyógyászat és a skolasztikus orvostudomány. Ha megnézzük a szent-galleni kolostorkert gyógynövény használatát és összehasonlítjuk a hazai parasztkertekben termesztett gyógynövényekkel, szembe tűnő azonosságokat fedezhetünk föl. Mindez talán nem véletlen, hiszen „... különböző áttételeken át, sok ismeret elkerülhetett a falusi nép körébe. Lelkészek, diákok, füvesek, búcsújárók, koldusok, s az országutak ismeretlen vándorai, csavargói, s nem utolsó sorban idegen telepesek révén az etnobotanikai ismeretek, ide-oda áramolhattak, s összefonódhattak a nép közvetlen tapasztalataival, korábbi tudásával."

207 S nem szabad megfeledkeznünk a kereszténységwá az európai kultúrában betöltött szerepéről sem, amely zsinórmértékül szolgált a sokszínű európai szellemiség közös alapjainak megteremtésében, ami alól nem jelentett kivételt a kontinens növénykultúrája sem. A magyarság magával hozott műveltsége a kereszténység által felkínált hagyományokkal bővült. Mindez nyomon követhető a Kárpát-medence kertkultúrájának növényhasználatában is. A középkortól főleg a mediterrán kertek műveléskultúrája és a táplálkozási szokások éreztetik hatásukat, amely alól nem jelent kivételt a jobbágy-paraszt sem.

208 A másik nagy horderejű változást a bolgárkertészek megjelenése jelentette a Duna-Tisza völgyében, ami jóval meghaladta a betelepült német kertészekszerepét, akik már a XVIII. században pl. Pest környékén

209 piacra termeltek zöldségféléket. A magyar kertészeti termelésben vitathatatlan a törökök hatása, akik révén számos új - újvilági is - kultúrnövény honosodott meg (kukorica, paprika, görögdinnye, tojásgyümölcs=padlizsán, stb.) A zöldségtermesztés vitathatatlan mesterei viszont a bolgárkertészek voltak,akik a kiegyezés után kezdtek betelepülni a Kárpát-medencébe is, s egy új termesztéskultúrát honosítottak meg. Ha lényegesen nem is bővítették a kultúrfajok számát, de sok új zöldségfajta terjedt el kezük nyomán. De ami talán sokkal lényegesebb, új művelési módúd ismertették meg a hazai parasztságot, amely az intenzív fölhasznosításw épült. A kettős és a köztes termesztéssel évente 3-4 termést is képesek voltak betakarítani,

210 melynek alapját a gyakorlati tapasztalat, a talaj táperejének fenntartása és az öntözés képezte. Mindez jó munkaszervezéssé és kereskedőlérzékkel párosult A bolgárkertészek - bár létszámuk a két világháború között drasztikusan visszaesett - hatása nyomot hagyott a magyar kertészetben. A bolgárkertészkedés fogalma tovább élt, függetlenül az etnikai kötődéstől. A magyarok is megtanulták a mesterség fortélyait, különösen házassági kötelékben. A magyar kertkultúrában a bolgárker206 Ua.28-29. 207 Gunda B.(1989):19. 208 Knézy 1(2005): 241-252. 209 Hargitainé(2004): 9. 210 Ua.18.