A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2006 (Debrecen, 2007)
Néprajz, kulturális antropológia - Petrovszki Ildikó: A Déri György-gyűjtemény szőrmés bőrruhái 2. Dunántuúl, Dél-Magyarország, Erdély
116 PETROVSZKI ILDIKÓ keretezi, alulról fekete-zöld irhacsipke és vörös almásolás övezi. Gallérja váltakozó színű, fekete és vörös irhalapokkal fedett. A bőrmellény vörös és fekete irhával szegett, a szélek mentén és az oldalvarráson kissé szögletes vörös almásolt irhafedés, mely keskeny zöld szirony befogásával van leöltögetve. Kiegészítő díszítmény: kúp formájú apró füles fémpitykók, a zsebrátéten egy, a gombolásnál két sorban. Állapota: a hímzés helyenként kibomlott, a pitykékből néhány hiányzik. 19 Kalotaszeg több évszázados múltú, a 20. század elején mintegy 30 mestert foglalkoztató szűcsközpontja Bánffyhunyad, a cifra mellrevalók döntő többsége itt készült. A kisebb településeken működő, a mesterséget szintén Hunyadon kitanuló vidéki szűcsök főként a hétköznapi, kevésbé díszes viselős változatokat készítették. A bánffyhunyadi szűcsök kezdték el készíteni a korábbi zsinóros rátétestől eltérő díszítményű férfi mellrevalókat, melyek a múzeumi emlékanyagban is a 19. század vége felé kezdenek feltűnni, a női mellrevaló megváltozásával egyidejűleg (FARAGÓ J. - NAGY J. - VÁMSZER G. 1977.171). Bátky Zsigmond kalotaszegi gyűjtései idején (1898 és 1900) az e típusra való rátéteket készíttette el egy kalotaszentkirályi szűccsel, Malonyay Dezső is e típus díszítményét elemezte részletesebben (BÁTKY ZY. 1906., MALONYAY D. 1907). Az új díszítőstílus meghatározó elemei a szabásvonalak almásolt szélű irhafedóse és a szimmetrikus kivágásos irharátétek, a „zseb- és háticifrák" nagy foltjai. Az általuk kirajzolt díszíthető felületen az újfajta szűcsornamentikát alkalmazó hímzés a korábbi szerkesztésmódot örökíti tovább. A rátét „cifrák" színének és a mintájának nem- és kormeghatározó szerepe volt. A bőrmellény Déri György által megadott 1830-as évekbeli kormeghatározása tehát korrigálásra szorul. Valószínűleg legkorábban az új díszítőstílus kialakulása idején, a 19-20. század fordulója táján, legkésőbb az 1920-as években készülhetett. A '20-as évek közepéig volt ugyanis elérhető a szűcsök számára a vörös kormozsin rátétbőr, melyet ekkor szorított ki véglegesen a századforduló óta terjedő fekete logvászon. Az új nyersanyag a mellrevalók színvilágát is átalakította, megsötétítette, a szűcsök ugyanis a fekete lakkbőrhöz kevésbé illő élénk színeket fokozatosan elhagyták a hímzésből. A kalotaszegi mellrevalók formájában és díszítésmódjában bekövetkező változásokat - a fennmaradt példányok viszonylag nagy száma ellenére - nehéz időben és térben pontosan nyomon követni. A kalotaszegi viselet ugyanis fejlett jelzésrendszerrel rendelkezik, melyben viselőjének nemére, korára és településbeli hovatartozására is utalnak az egyes öltözetdarabok. Ez alól valószínűleg nem maradtak ki a mellrevalók sem, a századforduló környékéről származó leírások (Jankó, Bátky, Malonyay) mindegyike meg is említi - sajnos nem részletezve - a falvak vagy településcsoportok közötti eltéréseket. A legdíszesebbek a Nádasmentére, a visszafogottabb díszítésűek pedig a Hunyad környéki Felszegre jellemzőek inkább. A kétféle díszítőstílus a különféle településekről érkező megrendelői igények szerint egymás mellett párhuzamosan is tovább élt, sőt 19 A tárgyleírásban a motívumok megnevezése Faragó József mintaközlése alapján történt: FARAGÓ J. - NAGY J. - VÁMSZER G. 1977.161. a zsinóros rátétű mellrevalónak létezett egy későbbi, hímzéssel utánzott változata is* BÁTKY ZSIGMOND 1906 Somogyi-tolnai ködmönök. Néprajzi Értesítő VII. 34—43. FARAGÓ JÓZSEF-NAGY JENŐ-VÁMSZER GÉZA 1977 Kalotaszegi népviselet. Bukarest FÉL EDIT 1936 Magyarországi ujjatlan felsőruhák. Néprajzi Értesítő XXVIII. 13-30. 1950 Vegyes néprajzi gyűjtés - Hercegszántó. Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattár 2192. 1982 Szilágysági viseletek. In: Néprajzi Lexikon 5.38-39. FLÓRIÁN MÁRIA 1995 Hogyan öltözködött a Vas megyei köznép. In: Gráfik Imre szerk.: Vas megye népművészete. 157-195. Szombathely 1997 Öltözködés. In.: Füzes Endre - Kisbán Eszter szerk.: Magyar Néprajz IV. Életmód. 585-767. Budapest 2001 Magyar parasztviseletek. Budapest N.FÜLÖP KATALIN 1951 Ruházkodás - Püspökbogád. Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattár 2529. GÁBORJÁN ALICE 1967 Magyar népviseletek. Kísérlet egy összefoglalásra. Doktori értekezés. Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattár 8690. KERÉKGYÁRTÓ ADRIENNE-KNÉZY JUDIT 1975 A Buzsák környéki színes paraszti hímzés kialakulásának kérdéséhez. In: Somogy Megyei Múzeumok Közleményei II. 119-135. Kaposvár KISS GÉZA 1931 Az ormánsági népviselet. Ethnographia XLII. 27-32. KODOLÁNYI JÁNOS 1958 Problémák az ormánsági etnikai csoport körülhatárolásában. Néprajzi Értesítő XL. 5-18. i960 Ormánság. Budapest KÓS KÁROLY-SZENTIMREIJUDIT-NAGY JENŐ 1974 Szilágysági magyar népművészet. Bukarest KOSA LÁSZLÓ 1981 Sokácok. In: Néprajzi Lexikon. 4.463. KRESZ MÁRIA 1956 Magyar parasztviselet (1820-1867). I-II. Budapest 1978 A magyar szűcsmunka történeti rétegei. Ethnographia LXXXIX. 315-353. 1979 Népi szűcsmunka. Magyar népművészet 9. Corvina, Budapest * A tanulmányhoz tartozó képeket lásd a 161. oldalon, a színes mellékletben.
