A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2006 (Debrecen, 2007)

Néprajz, kulturális antropológia - Petrovszki Ildikó: A Déri György-gyűjtemény szőrmés bőrruhái 2. Dunántuúl, Dél-Magyarország, Erdély

A DÉRI GYÖRGY-GYŰJTEMÉNY SZŐRMÉS BŐRRUHÁI -2. DUNÁNTÚL, DÉL-MAGYARORSZÁG, ERDÉLY 113 Férfi bőrmellény (D. Gy. 591.) Devecser, Veszprém megye, 19. század közepe í?)

11 Méretei: háta h (hátközép/váll): 48/51 cm, alja bőség: 100 cm Anyaga: timsós kikészítésű fehér juhbőr. Szabása: elöl nyitott, karcsúsított, fodros aljú típus. A hát karcsúsító szabásvonala enyhén ívelt, bővítménye a testrésszel egybeszabott. Eleje alul elhegyesedő, „csákós". Oldalán egy-egy irharátéttel képzett félkör alakú zseb, mely barna kaucsukgombbal zárható. Karöltője viszonylag szűk és fehér irhával szegett. Fekete bárányprémje az elején és a nyakán szélesebb, az alján keskenyebb. A hát karcsúsító szabásvonala varráserősítő vörös irhacsíkkal, „vóccal" van összedolgozva. Díszítménye: kizárólag rátét, vörös és zöld színben, fehér irhaborítással kombinálva. A hát fődíszítménye a szabásvonalak közé szerkesztett stilizált virágtőszerű minta, mely alul szívből indul, középen tulipán, felül lecsüngő szív apró vörös bőrpitykékkel körülvéve, a szár négyszögekből van megformálva. A virágtőhöz további szívek és 3 ill. 4 szirmú virágok csatlakoznak zöld szironyos indával. A hátirha külső szélén szintén 3 szirmú virágok. A fodornál egy-egy félkör alakban felvarrt, almásolt szélű vörös irhacsík, zöld szironyvarrással. Az eleje rátétdísze az elejenyílásra szerkesztett, zöld szironyindára fűzött szívekből, lóherékből áll, a sarkokban négyszöggel. A félkör alakú zseb fehér, fedele vörös irhából készült, felette vörös szironyvarrással díszített, almásolt szélű fehér irhacsík és lóhere, a hát felől saskörömszerű vörös rátétmotívum. Kiegészítő díszítménye: a hát hangsúlyos díszítménye a fodor vörös és fehér bőrsallangja. Állapota: a prém szőre kihullott, csak néhol maradt meg. Eredeti gombolásából csak egyetlen sodrott bőrhurok maradt meg. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy ez a bőrmellény eredetileg ködmön volt, melyről az ujjakat utólag eltávolították, vagy valamilyen károsodás miatt, vagy azért, mert a viselet változásakor bőrmellényként jobban beilleszthető lett az újfajta öltözetbe. A karöltő ugyan a díszítményeknél is alkalmazott fehér irhával van beszegve, de ez az egyszerű, csak farkasfogas öltéssel rögzített, egyrétegű irhabőrrel való szimpla beszegés nem jellemző a bőrmellények karöltő-eldolgozására, hiszen az ilyen eldolgozás nem lehetett tartós. Szintén nem jellemző bőrmellényeken az ilyen hangsúlyos, széles prémezés, sokkal valószínűbb, hogy a fekete prém az ujja hasonlóan széles prémjével együtt mintegy harmonikus keretbe foglalta a fehér alapbőr ritmusosan szerkesztett rátétdíszítményét. A zsebek oldalra helyezése is gyakoribb a ködmönökön, a bőrmellények zsebeit ugyanis inkább az elején találhatjuk. Ugyanakkor az eredeti bőrmellény jelleg mellett szól az, hogy az elöl nyitott bőrmellényeknek a magyar viseletekben való 18. század eleji megjelenésétől a megnevezésük gyakran „ujjatlan 11 Déri György leírása: Fehér férfi bőrmelles. Díszítése csak applikált, azaz színes irhából és a bőrre rávarrt mintákból áll. Ennél a példánynál többrészt törökpiros és kevés zöld szívminták láthatók. Mindkét oldalán egy piros zseb. Széle és gallérja fekete bárányprémmel van beszegve. Régebben Magyarországon általános volt ezen ujjatlan mellényszerű ruha viselete. Később az ujjas ködmönt kedvelték. A bőrmellest Erdélyben ma is viselik. Devecser (Veszprém vm.), XIX. század eleje. ködmön, ujjatlan bőrdolmány", tehát előfordulhatott, hogy szabásmódjuk, prémezésük és díszítményük szerkezete nem különbözött a ködmönétől (FLÓRIÁN 2001142). Kresz Mária a Néprajzi Múzeum gyűjteményét elemezve úgy találta, hogy a Dél-Dunántúl formában és díszítésmódban változatos és gazdag szűcsemlékeivel ellentétben igen ritka az Észak-Dunántúlról fennmaradt bőrruha (KRESZ 1979.61). Ez talán annak is tudható be, hogy itta bőrruhák korábban, még a múzeumi gyűjtések megindulása előtt eltűntek a viseletből, a posztóruhák korábbi megjelenése miatt. Egy korai, 1821-es, Veszprém megyéből származó ködmönábrázoláson Kresz Mária szerint a jómódú fiatal férfin egy „vállra vetett, bőrrátéttel díszített fehér irha ujjast vagy ködmönt" láthatunk (KRESZ 1956.126.24. tábla). A Déri György-gyűjtemény devecseri bőrmellényét a kizárólag rátétes díszítőtechnika alkalmazása és férfi viseleti darabként való fennmaradása ugyan régies jellegűvé teszi, de a 19. század elejére való keltezését túl korainak tartjuk. Női bórmellény (D. Gy. 679.) román, Temesvár környéke, Temes megye 1880-as évek

12 Méretei: háta h (hátközép/váll): 31/36 cm + 5 cm (fül), alja bőség: 93 cm Anyaga: timsós kikészítésű, barnára festett juhbőr. Szabása: elöl nyitott, rövid derekú, egyenes oldalú. Bár a díszítésmód a háton egyenes karcsúsító vonalat hangsúlyoz, a valódi szabásvonal az oldalán van. Valivarrása hátrahúzódó. Alján egymás mellé varrott félköríves karéjokból, „fülekből" álló bővítmény. Gombolási lehetőség nincs rajta. Díszítménye: színes selyemfonalas hímzés és önállóan kivágott rátétvirágok. A hímzés és a rátét teljesen egybe van komponálva, egymás kiegészítői, a teljes felületet tömören kitöltik. Az alig előtűnő barna alapbőr harmonikusan fogja össze a többszínű rátétet és a tarka hímzést, a virágminta finom rajzolatú, aprólékosan kidolgozott. A főként vörös színű rátét kiegészítő színei a narancssárga, fehér és fekete, utóbbi textilbőr. A hímzés narancssárga, piros lila, zöld, kék és fekete színű. A hátközépre került a fő díszítmény, három szegfűből álló rátétes virágtő, mely alul rozettából indul, felette két oldalra nyúló spirál, a középső szegfű alatt szív, a két szélső alatt páros levélkék. A szár váltakozó színű apró hímzett levél-párokból és bőrpityke sorokból áll. A hát szabásvonala narancssárga irhával fedett, rajta hímzett folyóminta, mellette vörös rátétliliom apró hímzett szívek közé fogva. Elején szintén rátétes virágtő, két oldalra ágazó rozettából, tulipánból és szívből, rozmaringos csúccsal, hímzett leveles és bőrpitykés szárral. Az eleje nyílása mentén virághímzéses narancssárga irhasáv bőrpitykés észöld szironyos szegéllyel. Bal elején vízszintes szakaszokban felvarrt narancssárga és fekete bőrcsipkék, melyek talán zsinórgombolást imitálnak. A bőrmellény zöld szironyvarrással is rögzített vörös irhával van körbeszegve, a szegélyt a karöltő kivételével vörös bőrcsipke és bőrpity12 Déri György leírása: Barna női bőrmelles. Felületének legkisebb része is rendkívül dúsan és művésziesen díszítve van. E díszítmények részint felvarrt bó'rirhákból, részint valódi selyemhímzésekből, úgymint számtalan, különféle színű, borsó nagyságú bőrgombocskákból állanak. Rózsák, tulipánok és más virág-és szívmotívumok láthatók. Gyakoriak a szépen kidolgozott zöld szironyozások. Baranya megye, XIX. század 80asévek.