A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Történelem - Krankovics Ilona: Egy nemesi cím megújításának története

Krankovics Ilona EGY NEMESI CÍM MEGÚJÍTÁSÁNAK KALANDOS TÖRTÉNETE A XVIII. század végén, a nemesség tömeges méretű elszegényedésével az alföldi városok fejlődésében új korszak kezdődött. Ekkor, Debrecenben is - mint az ország más városaiban -, megjelentek a földbirtokról kiszorult kisnemesek, akik kényszerűségből polgári foglalkozást választottak, kereskedők, iparosok lettek.

1 A betelepült nemesek - mint Debrecen új vállalkozói -, a szenátus cs a közgyűlés tagjaiként egyre nagyobb számban vettek részt a város irányításában. A lakosság nagyságához mért kis számuk ellenére, meghatározó szerepük volt a közügyek irányításában.

2 A Kis Orbánok több más kereskedőcsaládhoz hasonlóan, városba települt nemesek voltak. Nemességüket Báthori Gábor koráig vezették vissza, akitől 1613-ban kapták nemesi levelüket.

1 A család több tagja igen jelentős szerepet vállalt a város irányításában. Debrecen történetírói a Kis Orbánokat a város egyik jelentős patrícius családjaként tartják számon. A XIX. század első felében Debrecen és a környék textil és borkereskedelmét szinte versenytárs nélkül irányítják. Gazdasági tevékenységük végigkísérhető az 1752-től egészen az 1850-es évekig. Debrecenben 1806 szeptember első napján keltezett, a város tanácsa által kiállított okirat, amely Orbán István és János Debrecen közösségéért való szolgálatairól tett bizonyságot. A város igazoló irata szerint Kiss másképpen Orbán István már tizenhárom éve az "electa Jurata Communitas" tagjaként, királyi adószedőként, „borinspectorként", városgazdaként, 1804 óta pedig „perceptorságot" viselt, mely hivatalokban, „hűségét, egyenességet, és szorgalmatosságát mindenek előtt nyilván valóvá tette." Testvéröccse, Kiss másképpen Orbán János tizenhárom éve mint „cancellista" „hivatalokban híven, és szorgalmatosan eljárni igyekezett."

4 Váradolasziban 1808 január 4-én tartott nemesi gyűlés saját ajánlása mellett, az uralkodó elé terjesztette, a város pecsétjével megerősített bizonyságlevélben foglaltakat, Kiss Orbán István és János megszakadt nemességük megújítására tett kérelmét.

5 A nemesi közgyűlés ajánlásában igazolta, hogy a Kis Orbán família 1613-ban Bethlen Gábor'

1 erdélyi fejedelemtől kapta nemesi levelét. Nemesi szabadságban élt nagyatyjuk, Ferenc, s atyjuk testvérbátyja, szintén Ferenc ideéig. Ő armalisát megtartotta s szülőföldjén Nagykálló városában maradt. Testvéröccse, János, mint szabólegény 1745-ben Debrecenbe „elszármazott". ANagykállóban maradt Ferenc a „Királyi Rendelések"

7

szerint nemessége igazolására 1755ben a nemesi levelet előmutatta, „famíliája" nevét megtarthatta, s tovább élhetett az őseiről rá ma1 Rácz István: Városlakó nemesek az Alföldön 1541 -1848 között. Bp. 1988. 2 Komoróczy György: A reformkori Debrecen. Debrecen, 1974. 3 Szabolcs-Szatmár-Bcrcg megyei Levéltár F. 66 N. 976 4 Hajdú-Bihar megyei Levéltár, a későbbiekben: HBmL IV.A. 1018/c.22/l 810. 5 HBmL IV.A. 1018/C.22/1810. 6 A nemesség megújítását kérelmező iratokban következetesen Bethlen Gábor fejedelem nevét említik. 251