A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Természettudomány - Ködöböcz Viktor: A debreceni Déri Múzeum futóbogár (Coleoptera Carabidae) gyűjteménye

Ködöböcz Viktor A DEBRECENI DÉRI MÚZEUM FUTÓBOGÁR (COLEOPTERA: CARABIDAE) GYŰJTEMÉNYE Mielőtt belekezdenék a Déri Múzeum futóbogár gyűjteményének revideálás utáni taglalásába, le kell szögeznem, hogy kisebb-nagyobb tévedései ellenére, a legnagyobb tisztelettel kell adóznunk Ötvös János emlékének, aki a Déri Múzeum egykori főmunkatársaként csaknem kizárólagos szerepet játszott ezen anyag összegyűjtésében, rendszerezésében és megőrzésében. Köszönettel és megbecsüléssel tartozunk neki azért, hogy, főként a 60-as és 70-es években végzett gyűjtőmunkája eredményeként, számos értékes fajjal gazdagította a múzeum anyagát, és ezáltal a mi ismereteinket is, amelyek nélkül ma sokkal szegényebb lenne a rovarász társadalom. Ötvös János gyűjtéseinek legnagyobb részét Hajdú-Biharban végezte, leginkább a Hortobágy szikes pusztáin és legelőin, a bihari szikeseken Mikepércs, Sáránd, Derecske, Konyár térségében, valamint a Tisza mentén Tiszacsegc környékén, melyek eredményét több cikk formájában a Déri Múzeum Évkönyvében meg is jelentette. Ezen kívül számos más helyről is vannak gyűjtései, többek között olyanok is, amelyeket valószínűleg a nyaralásai során végzett, mint pl. Hévízen, Erdélyben, a Tátrában vagy Bulgáriában. Ezen gyűjtések fajait szintén elhelyezte a Múzeum gyűjteményében, amit az alábbiakban ugyancsak ismertetek. A gyűjtemény legkorábbi adata 1961-ből, Debrecenből származik, Kovács B. gyűjtő neve alatt, míg a legkésőbbi adatok 1985-ből. Ötvös János határozása alapján a gyűjteményben eredetileg 236 fajnév volt feltüntetve. Négy faj esetében két-két szinonim név alatt is voltak elhelyezve példányok, mintha azok külön fajok lennének, ami valószínűleg azzal magyarázható, hogy a különböző időben gyűjtött fajokat egyszer az egyik, míg másszor a másik név alatt helyezte el. Ilyen párok voltak: az Abax ater - Abax parallelepipedus, a Bembidion adustum - Bembidion semipunctatum, a Bembidion tenellum - Bembidion moeticum és a Pterostichus interstinctus — Pterostichus ovoideus. Vagyis, tulajdonképpen csak 232 fajnév szerepelt a gyűjteményben, ami negyvenhárommal kevesebb a ténylegesnél. A feltűzött példányok túlnyomó többségénél nem volt feltüntetve, hogy ki határozta meg azokat, de valószínűleg maga Ötvös János. Csak egy-két faj esetében találtam utalást arra, hogy Siroki Zoltán volt a határozó. A 232 faj közül 102 faj esetében volt helyes a határozás, míg 130 faj esetében találtam kisebb-nagyobb tévedéseket, sőt egyes esetekben igen kirívó hibákat. Nem egy esetben génusz tévesztés is történt. Negatív példaként említem meg, hogy a Bembidion tenellum fajnév alatt 8 faj 51 példánya szerepelt, miközben a Bembidion tenellum-bó\ csak 14 példány volt. A gyűjteményben, 2005 szeptemberével bezárólag, 275 futóbogár faj 5120 példánya volt elhelyezve. Ezek 45 gyűjtőhelyhez köthetők, a lelőhelyek pontosabb feltüntetése nélkül, ami a gyűjtött anyag egyik nagy hiányossága. Némi ismeretre tehetünk szert, ha fellapozzuk Ötvös János és egykori gyűjtőtársa, Lovas Márton cikkeit, amelyekben valamivel részletesebb utalást találunk az egykori gyűjtőhelyekre vonatkozóan. A 275 faj közül 12 faj nem Magyarország területéről származik, melyek a következők: Amara schimperi, Bembidion glaciate, Calathus metallicus,