A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Kisebb írások - Patay Pál: Jártam, mint régész Hajdút meg Bihart

Egyébként úgy érzem, hogy az alföldi hosszanti sáncok (Csörsz árok, Ördög árok) kutatása terén tett fáradozásainkat a Déri Múzeum méltón jutalmazta azzal, hogy a sáncnak egy 30 m-es szakaszét a vámospércsi műút déli oldalán 1986-ban az irányításom mellett rekonstruáltatta és ott szabadtéri bemutatóhelyet rendezett be. Harangok végett is jártam Hajdút és Bihart. Sőt ebben a megyei múzeumi igazgatóságtól többször is kaptam segítséget, gépkocsit bocsátván rendelkezésemre egy-egy adatgyűjtő utamhoz. Egyébként amerre jártam, lelkészek, kurátorok mindenütt szívesen fogadtak és nyitották meg a templomtornyokat előttem. így különösebb emlékem ezen útjaimról legfeljebb csak az maradt, hogy Berekböszörményben, miután lejöttem a toronyból, a lelkész lánya igen ízletes almával kínált meg. Jártam viszont két német harangkutató kollégával, Kurt Krammerrel, a freiburgi érsekség főmérnökével és harangszakértőjével és Konrád Bnnddal, a frankfurti levéltár főlevéltárosával Debrecenben is. Készítettek ugyanis 1987-ben egy CD lemezt, amelyről Európa minden országa nevezetesebb harangjainak szava hallható. Javaslatomra Magyarországot két másik mellett az „öreg Rákóczi" (sajnos az eredetinek csak az utódja) képviseli. Nem hallgathatom el viszont, hogy az itteni utaim során is sajnálattal kellett tapasztalnom, hogy a mérnökeinknek mennyire nincs fogalmuk a harangok rendeltetésszerű használatáról. Nyíracsádon például a műemléktemplom mellett egy semmilyen előképpel nem rendelkező, egészen különleges, kupolaszerű fa építményt emeltek. Ennek a csúcsába lógatták fel a két harangot, de oly magasan, hogy egy kifejezetten hosszú létra segítségével sem tudtam a közelükbe férkőzni. Kérdem, nem gondolják, hogy a harangok jármai tengelyének csapágyait időnként olajozni is kell? Végezetül mielőtt még befejezném élménybeszámolómat, köszönetemnek kell hangot adnom, hogy 1995-ben a herpályi rom mellett kiszántott 12. századi kis harangocskát, amely a sérült állapota ellenére is a magyar harangöntés történetének igen becses emléke, Módy György kedves kollégámmal karöltve ismertethettem a Déri Múzeum 1995-96 évi Évkönyvében. 477