A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Múzeumpedagógia - Porcsalmy János: Az ókori Róma építészetének rövid ismertetése

lés. - Gorsium mintegy 350 holdnyi területen feküdt. A birodalom távoli provinciáiban is épültek nagy városok. Pl. Afrika északi partvidékén Leptis Magna és Sabratlia tengeri kikötő városok. A homok alól feltárt Leptis Magnában a Via Triumphalison - a diadalmenet útján - diadalívek; továbbá az út szegélyén hatalmas templomok emelkedtek. - Trajanus császár emlékkapuja még romos állapotban is ékes bizonyítéka itt a rómaiak provinciális építőművészetének. Az Elő-ázsiai Baalbekben (Hélipoliszban) Kr.e. A HI-I. században épült ki a templom-kerület, illetve együttes. Abban igen nevezetessé vált a Venus Kerektemplom, mely Syria provinciában a császár kor egyik újszerű építészeti alkotása. Pódiumának alaprajza, különleges tömegalakítása, s az oszlopokra támaszkodó, törtvonalú, golyvázott, kiugró párkányok homorú karéjos részekből tevődnek össze, és a szentély kör alaprajzú falain levő fülkék megismétlik a főpárkány vonalát. A simatörzsü, de korinthoszi oszlopfővel ellátott sudár oszlopok alatt levő plintoszok (talplemezck) pedig sokszögüek. - A császári építészek itt már szakítottak a nyugodt vonalakkal, és bizarr formákat találtak ki. A római építészet jelentőséibe Róma 3 földrészre kiterjedő világbirodalmában Itáliában és a provinciák mindegyikében, - civilizációját minden tekintetben terjesztette. Különösen nagy jelentőségű építészete, mely etraszk és görög hagyományok figyelembevételével fejlődött ki, de a provinciák helyi hagyományait sem hanyagolta el. Az óriási birodalom (a császárkorban mintegy 80 milliós lakossággal) bonyolult katonai, jogi, közigazgatási, gazdasági, társadalmi, kulturális igényeit monumentális építkezésekkel lehetett kielégíteni. A rómaiak építő-technikája magas szintre emelkedett. Tömegalakítása, térlcfedése építészettörténeti tekintetben korszakalkotóvá vált. (Pl. bazilikális elrendezése, nagy fcsztávolságok boltozása donga-, kereszt- és kupolaboltozatok alkalmazásával.) A cementszerü habarcs alkalmazása elterjedtté vált. A fejlett teherhordó szerkezetek lehetővé tették monumentális terek körülhatárolását. Új épülettípusok keletkeztek, de az előbbi koroké is újszerűbb kialakítást nyertek. A homlokzatalakítás dekoratív megjelenítése, díszítése is példamutatóvá válik a későbbi korok számára (pl. a román, a reneszánsz és a klasszicizmus stílusára). így pl. az oszloprendes árkádsorok a többemeletes homlokzaton, a boltfelületek kazettákkal való díszítése, valamint a toszkán (etruszk) oszlop és a kompozit oszlopfő esztétikus alkalmazása. A római építészet egyetemes jelentősége a későbbi korok építészettörténete szempontjából szinte felmérhetetlen hatású, történelmi, művészettörténeti értékű. A RÓMAI ÉPÍTÉSZETHEZ ELKÉSZÍTÉSRE AJÁNLOTT DIAPOZITÍVEK JEGYZÉKE FORRÁSMUNKÁK, ILL. KÖNYVEK KÉPEI ALAPJÁN 1 .sz. dia: A cerveteri (cserveteri) etruszk nekropolisz utcája 2.sz. dia: Cerveteri etruszk sírépítmény (tómba) 3.sz. dia: Cerveteri etruszk sírépítmény (belseje) 4.sz. dia: Cerveteri etruszk sírépítmény domborműves belseje (Kiejtése olaszul: cserveteri, latinul: cérei) 5.sz. dia: A római lakóház felülnézetben, keresztmetszetben és alaprajzi elrendezése 6.sz. dia: A római lakóház szerkezeti (alaprajzi) beosztása, számozott magyarázó szöveggel 7.sz. dia: A római lakóház átriuma (rekonstrukció, életképpel) 462 2. hang: dia: 51. dia: 52. 1.hang: