A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)
Irodalomtörténet - Lakner Lajos: A Csokonai Kör és Debrecen társadalma
mukra. „A világ szomjazza az idealizmust" - hirdette a kör nevében Szávay Gyula. 41 * S ha azt várjuk, hogy a szociológiailag érzékenynek gondolható, a népszámlálás munkálataiban részt vevő Csobán Endre másképp tartotta, tévedünk. Ő ugyanis még a 30-as években is Beöthyvel együtt vallotta, hogy az irodalom feladata nem tükröt tartani a nemzet elé, hanem csak felmutatni, ami a nemzeti lélekben szép. 44 Herczeg Ferencet a lélekábrázolás mesterének, a valóság hü tükrözőjének, Adyt viszont ködös romantikusnak tartotta. 5 " Mindezek után érdemes kicsit elgondolkoznunk azon, vajon Debrecen nagyvárosiassá formálására és modernizálására való törekvés egyben a polgárinak nevezett műveltség térnyerését jelentette-e. Látszólag a Csokonai Kör törekvései egybeestek azzal a polgárosító törekvéssel, melynek célja a „a civilizálódás és az értelmi tökéletesedés". 51 A civilizálódás igénye a 60-as évektől minden kétely ellenére is fontos részét képezte a modernizációs törekvéseknek, s ugyanígy jellemző az értelmi felvilágosítás szándéka is. Ennek ellenére lényeges különbség tapasztalható például abban a tekintetben, hogy miképp szerzik a kultúrát alakító vagy élvező polgárok a tudásukat egy modern nagyvárosban és egy vidéki városban, Debrecenben. Már most szükségesnek látom előrebocsátani, hogy az összehasonlítás nem jelent egyben értékelést is, noha az is bizonyos, a tudásszerzésben különbségek jelentősen megszabták az érvényesülés, a karrierépítés irányát és lehetőségét. Gyáni Gábor szerint a századfordulón megváltozott a műveltség szerkezete. Ennek egyik jele a kávéházak és az itt szerezhető tudás megjelenése. 52 E korszakban már egyre kevésbé volt a könyvolvasás a viselkedési kultúra és civilizációs minta forrása, helyette megnőtt a kávéházakban szerezhető jólértesültség szerepe. Azért jártak a kávéházakba az emberek, hogy az újságokból és a kávézó társaktól napra kész információkat szerezzenek. Az így szerzett jólértesültség adta meg viselkedésük biztonságát, hisz mindig tudták, mi történik közelebbi és távolabbi világukban, s mi az, amit egy-egy döntésüknél érdemes figyelembe venni. A Csokonai Kör esetében azonban úgy tűnik a kávéháznak korántsem volt ilyen funkciója. A rendelkezésre álló adatok alapján azt mondhatjuk, hogy pusztán egy-egy ünnepi rendezvényük és ünnepélyes vacsoráik helyszínéül szolgált. Bizonyár a vacsoravendégek egy-egy fővárosi vendégtől ekkor is hallhattak olyan információkat, melyek befolyásolták helyzetértékelésüket. A tudásszerzésnek ez a módja azonban egyrészt nem mondható rendszeresnek és jellemzőnek: továbbra is a hivatalos fórumoktól szerzik információikat. Másrészt a jólértesültség nem alakította át a tudás szerkezetét. Továbbra is a 19: századi irodalom olvasása adta műveltségeszményük magját. Ezért is érezhették a fővárosból érkezők régiesnek Debrecen kultúráját. Míg ugyanis a kávéházakban a legfrissebb információkhoz lehetett hozzájutni, vagyis a jelennek döntő szerepe volt a kultúráról való gondolkodásban, addig a Csokonai Kör épp a múltat szerette volna életben tartani, a hagyomány elsőbbségét biztosítani. Visszatérve a társadalmi egység megteremtésére irányuló szándékukhoz, érdemes megnézni, mit jelentett, jelentett-e egyáltalán valamit a kör ebbéli törekvése a zsidóság és a nők számára. A kör történetén végigtekintve azt állapíthatjuk meg, hogy a zsidóság számára az akkulturációt, a nők számára pedig a társadalmi életben való részvételt segítette elő. A Csokonai Kör egyik legaktívabb tagja a zsidó származású Kardos Albert volt, akit 1902-ben a kör titkárává, 1920-ban főtitkárává, 1923-ban pedig örökös tiszteletbeli titkárrá választottak. Je48 A debreceni Csokonai Kör 1909. évi jelentése. Debrecen, 1910. 3-4. 49 Csobán Endre: A vidéki irodalmi társaságok. Kézirat, DIM. Vö. Szávay Gyula beszámolója. \\v.A debreceni Csokonai Kör 1905. évi jelentése. Debrecen, 1906., Kardos Albert beszámolója. In: A debreceni Csokonai Kör 1913. évi jelentése. Debrecen, c.n. és Mitrovics Gyula: Az esztétika alapvető elvei. Debrecen, 1916. 50 Csobán Endre: Irodalmi féljegyzések. Kézirat, DIM. 51 Gyáni Gábor: A kávéházba járó polgár. Budapesti Negyed 12-13. (1996/20-3) 68. 52 Gyáni /. m. 62-63. 423
