A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)
Irodalomtörténet - Lakner Lajos: A Csokonai Kör és Debrecen társadalma
tói, s úgy tüntesse fel a kör vezetőit, mintha azon kevesek közé tartoztak volna, akik képesek voltak megőrizni függetlenségüket Ady művészete hatásával és kultuszával szemben is: „a Csokonai Kör, mint a nemzeti irodalmi hagyományok hű ápolója természetesen nem hódolt meg Ady merész, sőt forradalmi irányának". 21 Csobán Endre pedig 1920-ban Ady egykori ellenfelében, Rákosi Jenőben látta a nemzet apostolát: „apostol ő, a magyar nemzeti gondolat apostola. Minden cikke igehirdetés. Minden beszéde apostoli cselekedet". 24 Körösi Kálmán a kör választmányának tagja nem értette, „hogyan lehet magyar poétának szonettet írni. A szonett olyan, mint az előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosság: nincs rá mentő körülmény, sem enyhítő". 25 Széli Farkas, a kör második elnöke többször mondott elmarasztaló ítéletet a századvég naturalista regény irodalmáról. 2h Szávay Gyula pedig, aki 1906-tól a kör főtitkári tisztét töltötte be, nem költeményeiről, hanem a holnaposokat és a nyugatosokat kigúnyoló írásairól vált híressé. Érdemes még egy pillanatra visszatérni Ady megítéléséhez. A népnemzeti irodalomtól örökölt egyéniség-felfogás alapján, amelynek a közösségi kötelességelv a magja, a kör Adyt a „szélsőségesen individualista és korlátok nélküli" szabadság megtestesítőjének látta. 27 A kör álláspontját az teszi különösen érdekessé, hogy az Arkádi-pörben a debreceniek szintén egy közösség elvű irodalomértelmezés nevében szálltak szemben Kazinczyval, ill. Csokonai hivatalos, kollégiumi megítélésében nem kevés szerepe volt még a negyvenes években is annak, hogy a költő egyéni, külön világot alkotott magának, ahelyett hogy a jól bevált hagyományokhoz igazodott volna. 2S A kör egyéniség-felfogásával kapcsolatban most csak utalnék egy korábbi munkámra, amelyben összehasonlítottam Pap Károly és Schöpflin Aladár Vargha Gyula költészetéről írt kritikáját. A két felfogás közt az egyik legfontosabb különbségnek az bizonyult, hogy a debreceni professzor csak a nemzet szolgálatában írt hazafias ódákban megformált költői egyéniséget látta meg, és szinte szót sem ejtett a korban korszerűbbnek számító, az egyéniséget önjogán szerepeltető dalokról. 2 '' A társadalom egysége megteremtése a kör szerint csak egységes, a nemzet érdekeit szolgáló kultúra révén lehetséges. Gércsi Kálmán a Csokonai kora című tanulmányában a saját korában elfogadhatatlannak tartotta a mecenatúrát, hisz mindenféle külön érdeknek szolgáltatná ki az irodalmat. A mai költőnek ugyanis közvetlenül a nemzetet kell szolgálnia: ma „a költőtől a nemzet várja a dalt, és a nemzet nyújtja a jutalmat és a borostyánt".'" A Csokonai Kör szerint ők épp azt az egységes nemzeti kultúrát képviselik, amely alapján mindenki fel tudja mérni, mit vár a nemzet az alkotóktól. E szemlélet alapján lehetett a közérthetőséget esztétikai mércének tekinteni: elengedhetetlen, hogy „a művészet mindenkitől egyformán érthető nyelven" beszéljen. Pap Károly IX94-ben írt értekezésében minden esztétikai gyengesége ellenére is azért tartotta kiváló alkotásnak a Falu rosszát, mert összhangban van a közönség ízlésével: „gyenge ott a műve, mely iránt a nagyközönség érzéke meglehetősen közönyös, előnyei ellenben oly részben mutatkoznak meg, melyre a közönség első sorban vágyakozik, a mi iránt van érzéke is, ítélő ereje is"." Az 1930-as években, az állam központi szerepének megerősödésével párhuzamosan a Csokonai Kör által 23 Kardos Albert: Ady Endre és a Csokonai Kör. Debreceni Független Újság, 1919. január 29. 4. 24 Csobán Endre: Debreceniek Rákosi Jenőnél (1920). Kézirat, DIM Vö. Irinyi: i. m. 253. 25 Oláh Gábor: Naplók. Szerk., jegyzetek és utószó Lakncr Lajos. Debrecen, 2002. 350. 26 Asztalos: /. ni. 85. 27 Csobán Endre: Ady és az elismerés. Kézirat, DIM. 28 Vö. Lakncr Lajos: Iskola és világ, hagyomány és újítás. In: Sz. Máthé Márta és Sclmcczi László szerk. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000. Debrecen, 2001. 29 Vö. Lakncr Lajos: Irodalom és értelmiség a századfordulód és a két világháború közötti Debrecenben. A Csokonai Kör irodalomszemlélete./í Déri Múzeum 1991. évi évkönyve. Debrecen, 1993. 30 Gércsi Kálmán: Csokonai kora. In: Tüdős János szerk. A Csokonai Kör évkönyve. 1890-1893. évekről. Debrecen, 1894. 17. 31 Pap Károly: Tót Ede élete és művei. Kolozsvár, 1894. 161. 420
