A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Irodalomtörténet - Lakner Lajos: A Csokonai Kör és Debrecen társadalma

hogy Zoltai végső érvként Kossuth szavaira emlékeztette Adyt: Debrecen a szabadság örvárosa. E hangsúlyeltolódás oka mindenekelőtt abban keresendő, hogy a város a 19. század folyamán egyre inkább elveszítette gazdasági és kereskedelemi jelentőségét. Az egyik legnagyobb jelentőségű változásnak talán az tekinthető, hogy áthelyeződtek a kereskedelmi útvonalak, s Debrecen tájakat összekötő szerepe, mely nemcsak a város gazdasági erejének volt az alapja, hanem beépült polgárai önképébe és erősítette öntudatukat is, már csak a múlt emléke maradt. Nincs itt terünk e folyamat részletes bemutatására, s nincs is szükség rá, hisz Balogh István A cívisek társadalma és A cívisek világa illetve Irinyi Károly A politikai közgondolkodás és mentalitás változatai Debrecenben 1867-1918 című könyvében alaposan dokumentálva megtették.

1 Két tényezőre azonban szükséges utalni. Egyrészt arra, hogy e változás és jelentőségvesztés következményeként Debrecen társadalmát évszázadokon át meghatározó cívisek szép lassan kiszorultak a várospolitika irányításából. Noha még hosszú ideig ott ültek a közgyűlésben, és valóban befolyásolták a város modernizációjának menetét és ütemét, de sem a gazdasági és sem a társadalmi életben nem tudták megakadályozni a cívis réteg háttérbe szorulását. A cívis polgárság tehát vesztesként élte meg a modernizáció folyamatát, s egyre inkább saját kis világába zárkózott be. A századvége elemzője már azt rögzíthette, hogy a cívis „a boldogságot az elzárkózásban látta, a családban, a kiegyenlített kisbirtokban".

4 Másrészt utalni kell arra is, hogy e szerepvesztés főleg Budapest központi jelentőségűvé válásával függött össze. Már a századutón megfigyelhető főváros-ellenesség jórészt innét eredeztethető. E társadalmi réteg szerepét egyre inkább a középosztály vette át: ügyvédek és kereskedőcsaládok tagjai. Megnőtt a szerepük az újságíróknak is, hisz ők voltak a modern propaganda-gépezet legfőbb kezelői. Vértesi Arnoldot, a kör 1X90-1895 közti elnökét azért küldte a Szabadelvű Párt Debrecenbe, hogy lapja, a Debreczeni Ellenőr segítségével megerősítse a párt társadalmi hátterét. Nőtt a súlya az értelmiség magasan kvalifikált és nagy tekintélyű tagjainak is. Ök nemcsak a város kulturális életét alakították, hanem komoly szerepet vállaltak a politikai életben is. A Csokonai Kör vezetőit és meghatározó tagjait szinten ott találhatjuk egy-egy párt kötelékében vagy közelében. A középosztály politikai térnyerése azonban nem tipikusan debreceni jelenség, a kiegyezés és az első világháború közti időszak általános jellemzője. Az sem egyedi, hogy a polgárosító törekvéseket nem a hagyományos polgári réteg képviselte. Fontos viszont annak a kiemelése, hogy ahogy majd látni fogjuk jobbára a debreceni középosztályból verbuválódó Csokonai Kör továbbra is maga mögött szerette volna tudni a cívis polgárság támogatását, hisz rajtuk kívül nem volt olyan társadalmi osztály, mely a történelemi szerepből eredeztethető legitimitást, a hagyomány hitelesítő erejét biztosíthatta volna a számukra. Nemcsak hivatkoztak rájuk, hanem valóban szükségük is volt a cívisek „ősmagyarságára".

5 A századvégen ugyanis még nem támaszkodhattak a középosztály öntudatát megerősítő ideológiára. Miközben tehát a cívis réteg fokozatosan kiszorult a gazdasági és a politikai hatalomból, addig a modernizációs ideológiákban továbbra is hivatkoztak rá, legitimáló szerepet tulajdonítottak neki. A város modernizációja kulturális téren mindenek előtt a nagyvárosi jelleg kialakítását jelentette. Az első, számon tartható törekvéseket az 1860-as években rögzíthetjük. 1861-ben alakult meg az Emlékkert Társulat, melynek célja a Nagytemplom és a Református Kollégium közti dísztelen tér széppé tétele volt. Pontosabban olyan teret szerettek volna kialakítani, amely mind a város polgárai, mind pedig az idegenek számára megjeleníti Debrecen önképét és a debreceniség 3 Balogh István: A cívisek társadalma. Debrecen, 1946.; Balogh István: A cívisek világa, Budapest, 1973.; Irinyi Károly: A politikai közgondolkodás és mentalitás változatai Debrecenben 1867-1918. Debrecen, 2002. 4 Matkó László: Cívis élettér és a társadalmi hierarchia. Alföld, 1987. 4. 5 Boldizsár Kálmán: Indítvány a Csokonai Kör választmányához. Debreczeni Hírlap, 1900. június 2. 4. 416