A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Irodalomtörténet - Orosz György: Apokrifek, vallásos népénekek az óorosz időkből

tottak magukba népi képzeteket, illetve felhasználták a száj hagyományozó költészet művészi fo­gásait. x Az apokrifek már a Kijevi Rusz irodalmában is fellelhetők voltak. 4 Hogy mely apokrif elbe­szélések voltak ismeretesek már a kijevi időkben is, és melyek kerültek be orosz földre csak ké­sőbb, ezt nem mindig egyszerű eldönteni, de az mindenesetre tény, hogy már a legrégibb időkben igen széles körben elterjedtek. XIII. század előtti kéziratokban fennmaradtak apokrif elbeszélések, például Jeremiás prófétáról, s az Istenszülő kálváriajárása a pokolban (Chozdenie Bogorodicy po mukam) címmel." 1 Az oroszok (keleti szlávok) önálló apokrif elbeszélést nem alkottak, viszont jelentős számú óbolgár-ószláv nyelvű apokrif történetet dolgoztak át orosz földön, amelyek a pravoszlávia közös hagyományágából jutottak el hozzájuk - mutat rá Iglói Endre." Hitchcock is ugyanezen a nézeten van, de egyetlenegy apokrif történetet mégiscsak eredeti keleti szláv alkotásnak tart. Ennek rövid magyar címe: Ádám siralmai a pokolból Lázárhoz (Slovo svjatych apostol jeze ot Adama v ade k Lazorju). 12 Az „eredetC szó helyett talán helyesebb lenne az „újraalkotott" kifejezést használni, hiszen azzal a tipikus esettel van dolgunk, hogy egy Bi­záncból átkerült apokrif elbeszélés - különféle betoldásokkal kiegészülve a helyi tradícióból - az aktív befogadás folyamatában továbbfejlődött, azaz russzifikálódott. Maga Hitchcock is valahogy így gondolhatta az „eredetiséget", mert mint írja: „Krisztus po­kolraszállásának témája megvolt Bizáncban, de nem ismerünk olyan eredeti szöveget, aminek ez az orosz mű a fordítása lenne. A tartalom nem eredeti, de jól összedolgozott. Apokrif elbeszélé­sünk sok párhuzamos vonást mutat az epikus tradícióval, amit nagy valószínűség szerint az Igor-ének hatásának tudhatunk be."" Hitchcock komplex elemzés keretében rámutatott az Ádám siralmai... apokrif irat lehetséges forrásaira és irodalmi párhuzamaira. Ezek a következők: 1. Kré­tai Epifániusz és Alexandriai Euszébhisz Élettörténetének szláv fordításai, amelyek egyébként bi­zonyos részleteket az apokrif Nikodémus evangéliuma c. műből merítettek; 2. Nikodémus evangéliumának második része (Krisztus pokolraszállása); 3. Száműzött Danyiil könyörgései 4. Kirill Turovszkij prédikációi; 5. az Igor-ének.* 4 A fenti felsorolásból egyértelműen levonhatjuk azt a következtetést, hogy az a kulturális kö­zeg, amelyben a bizánci apokrif elbeszélés újraalkotása végbement, nem állhatott túlságosan messze a fejedelmi kíséret tagjainak világától. Az apokrif irodalom Ruszba való beáramlása, nagyobbrészt Bizáncból délszláv közvetítéssel, részint közvetlenül Bolgárországból, már a XI. századtól elkezdődött. 15 Az apokrifek első nagy hulláma, amely ekkor érte el Kijevet, azt az elbeszélésciklust hozta magával, amely a bolgár bo­gumil eretnekek körében született."' A bogumil mozgalom 17 elvetette a keresztény dogmákat, s a X Kuskov 1982: 35. Ld. még: Petkanova 1988: 41-42. 9 Lichacev 1985:40. 10 Grekov - Artamonov 1948: II. 172. Az Istenszülő kálváriajárása... szövegváltozatai: Cudzij 1952: 92-98. (XVII. sz. eleje) Javítások benne a legrégibb orosz szöveg (XII. sz.) alapján. Pypin 1862: 118-124. Ez a variáns szinten kései időkből származik (1602), de ugyancsak közel áll az apokrif elbeszélés legré­gibb ismert szövegéhez. 11 Iglói 1988:27. 12 Hitchcock 1979:206. 13 1. m.207. 14 I.m. 5-7, 194-207. 15 Gudzij 1945:35. 16 Iglói 1988:26. 17 Ld. erről: Petkanova 1988: 39-40.; Iglói 1988: 27-28.; Kuskov 1982: 35-36.; Golubinskij 1904: I. VII/793. Jung Károly a bogumilizmus kelet-közép-európai vonatkozásairól fontos adalékokkal szolgál A világteremtés dualisztikus (bogumil) legendáinak kérdéséhez c. tanulmányában. In: Jung 1992: 157-185. 392

Next

/
Oldalképek
Tartalom