A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Agrártörténet - Surányi Béla: Nagybirtokok, birtokosok, gazdálkodók Hajdú-Bihar megyében a XVIII. századtól 1945-ig

so/

2

'

6 Esztáron Szunyogh Szabolcs magyar szürke gulyája és francia irányú merinó juhnyája volt jelentős.

257 A keleti országrészen tartotta „hadállásait „ a magyar szürke szarvasmarha, aminek bizonyítékául szolgál a Nagyváradi rk. Káptalan bagaméri uradalmának gulyája. A tenyészetet a XVIII.században hozták létre. Az állomány a Csáky- és az Almássy-félc gulyából származott. Mindkettő híres marhatartó uradalom volt. Bagaméron elsősorban igásállatokat, ökröket neveltek.

2511 A már említett esztári Szunyogh uradalom/Szunyogh Albert/ jeles szürke gulya tenyészetet tartott fenn, amely az 1850-es években született.

2

'

9 1883-tól már törzskönyveztek és eladásra is neveltek tenyészállatokat. A fentiekben említett esztári francia merinó juhászat alapítására a XIX.század közepén került sor.A Semsey-és a Keglovics-uradalomból szereztek be tenyészállatokat, keresztezéshez nagytestű porosz kosokat használtak. A nyáj nagysága 1.2oo-1.500 darab között mozgott.

260 Zichy Ferenc a Bihardiószegen létesített szőke mangalica-tenyészetének „alapanyagát" 1869-ben Esztárról szerezte be.

261 Csáky Petronella által létesített keresztszegapáti szürkegulya tenyészet állatainak egy részét Debrecenben vásárolta. A tulajdonos halála után a körmösdi gulya berekböszörményi néven vált ismertté. Ez utóbbi állományból Mezőhegyesre is kerültek tenyészállatok.

262 A NAGYBIRTOK GAZDÁLKODÁSA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT Az 1930-as években Hajdú-Bihar vármegye uradalmainak gazdálkodási viszonyai lényegesen nem változtak. A termelés szerkezete, a növénytermesztés jellege, az állattartás aránya és színvonala alig módosult. Különösen kedvezőtlen helyzet alakult ki a bihari részen, ahol a határ változása átszabta egyes nagybirtokok területét. Bihar vármegyének egynegyede maradt meg, a Hajdú és Békés megyékkel határos északi és nyugati részek.

26

' Az agrártermelést illetően a korabeli berettyóújfalui járásban két vezérnövény játszotta továbbra is a vezető szerepet, a búza és a kukorica, amelyekhez társult még az árpa, a zab, esetleg a zabosbükköny. Szinte kizárólag házi szükségletre termesztettek burgonyát és répát. Egyes uradalmak foglalkoztak cukorrépával, kenderrel és dohánnyal is. A Berettyó-mentén bolgárkertészkedés folyt, sőt 1920 után gyümölcsösök telepítésére is sort kerítettek.

264 A szőlőkultúra csak ház környékén volt elterjedve. Az állattenyésztés sínylette meg leginkább a határmódosulást, lényeges visszaesés következett be. A juhtenyésztést kevébé befolyásolták a politikai, gazdasági változások.

265 A szarvasmarha tartásban a magyar szürke fajta játszotta továbbra is a vezető szerepet, de a szimmentáli bikák behozatala révén megkezdődött az állomány átkeresztezése, ami a pirostarka jellegű marhák arányának bővülését eredményezte. Ezt ösztönözte a a tej szövetkezetek létesítése is. A lótartásban a melegvérű fajták domináltak. A szőke mangalica fajta uralta a sertéstartást, a hússertés továbbra elenyésző volt. A fésűs juhállomány a színvonalas tenyésztői munka eredményét tükrözte.

266 256 OrdódyL.l 884.45-47. p. 257 A megye gazdálkodási helyzetéről: Hajdúmegye lcírása.Szcrk.Varga Géza.Db.1882. 258ua.l20-I21.p. 259 ua. 130. p. 260ua.218-219. p. 261 ua.278-279. p. 262 Áll.füz. 1876.42. p. 263 0MC,V.141-I42. 264 ua. 143. p. 265 ua. 142-143. p. 266 ua. 143. p. 379