A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)
Agrártörténet - Surányi Béla: Nagybirtokok, birtokosok, gazdálkodók Hajdú-Bihar megyében a XVIII. századtól 1945-ig
A vallásalapítványok létesítését az ún. Kollonics-konvenció szabályozta /l 702/, melynek révén szabályozták a főpapság végrendelkezési jogát szerzett ingatlanjaik és ingóságaik további sorsát illetően. Egyharmad részük egyházi célokat szolgált, egyharmad részük a kincstárra szállt, s csak egyharmad rész fölött rendelkeztek szabadon. Széküresedés esetén a jövedelem fele a kincstárt illette meg. Mindezt az 1715.évi XVI.te. rögzítette. Az 1867-es kiegyezés a király a főkegyúri jogát a Vallás-és Közoktatásügyi Minisztériumon keresztül gyakorolta. A II. József által feloszlatott rendi birtokokból létrehozták a Vallásalap-és Tanulmányi Alap birtokait. Működését 1880 után külön bizottság felügyelte, s közalapítványként a közalapítványi kir. jogügyigazgatóság kezelte. m A vallásalapot eredetileg katolikus plébániák működésére, segélyezésére hívták életre. Alapját III. Ferdinánd 1650-ben felállított Cassa Parochorumjával rakta le, melyet III. Károly 1733-ban megújított. A már említett Tanulmányi Alapot Mária Terézia hozta létre a feloszlatott jezsuiták vagyonából az iskolák támogatására. 1945 után a két alapítvány beolvadt /1952-ben/ az Állami Egyházügyi Hivatalba. m A Magyar Katolikus Egyház támogatására szolgált a Magyar Katolikus Vallásalap-uradalom, Püspökladány székhellyel, amelyről az 1897.évi gazdacímtár tesz említést. 2 "" A m. kir. vallásalapítvány tulajdonában található egy 3.143 kat.hold kiterjedésű birtok, Lichtmann József bérleményeként, amely valószínűleg az alapítványi birtok egy nagyobb birtoktestét képezte. Nem ismeretes, hogy a 20 ezer kat.holdas földbirtok milyen területből és mikor alakult ki. Annyi bizonyos, hogy számos közalapítványi birtokról történik említés magyar kir.közalapítvány néven, több ezer kat.hold földterülettel. Valószínű, hogy az alapítványbirtok nem egy tagból állt, amire utal egy 1937-ből származó adat, miszerint „...kiterjed Dévaványa, Kenderes, Szerep és Tiszaroff határaira is." 21 " így a teljes birtoknagyság 31.600 kat.holdat ért el. Művelési ág szerinti megoszlása: szántó 19.587 kat.hold Kert 49 kat.hold Rét 814 kat.hold Szőlő 4 kat.hold Legelő 9.921 kat.hold Erdő 111 kat.hold Az alapítványi birtokot haszonbérlők művelték. A nagyobb bérlők közül megemlíthető: Ludányi Miklós, Mocsáry Béla, Papier Ferenc, Papier Pál, Szabó Tamás, Szathmári István. A bérbe vett földterület nagysága 500-1.500 kat.hold között mozgott. 2 " 2 KÖZBIRTOKOSSÁG, CÍVIS GAZDÁK, POLGÁRI BIRTOKOSOK A földtulajdonlás sajátos formájaként dívott a közbirtokosság intézménye, m amely a társas birtoklás egy fajtáját jelentette és a nemesi birtokokra vonatkozott. Rendszerint legelő, erdők birtoklása tartozott e kategóriába. A haszonvételek jövedelme a közbirtokosság tagjai között oszlott meg. A birtoklási arányt az egész birtokra vonatkozó hányadrész alapján határozták meg. A jövedelem és a költség a tulajdonostársak között oszlott meg. A birtokkezelést, ellenőrzést a tagjaik 198 MKL,lI.i993.863-864.pp. 199 MNL,XVIIl.20()4.153. Hóman B.-Szckfű Gy. IV. 1935. 346-347. pp. 200 Gcímtár,! 897.354-355. pp. 201 OMC.V. 1937.291. p. 202 Ua.290-292.pp. 203 PNL,X.1895.959.,Máté 1.1936. 187.J89-191 .p. 370
