A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)
Agrártörténet - Surányi Béla: Nagybirtokok, birtokosok, gazdálkodók Hajdú-Bihar megyében a XVIII. századtól 1945-ig
dásban az állattenyésztésnek fontos szerepet tulajdonított, s ennek érdekében állatok nemesítésével is foglalkozott. Л sertésfajták közül az elsők között tette le a garast a mangalica fajta mellett. Homokon burgonyát termesztett takarmányozási célra, de azt felhasználta szeszgyártásra is. Л kapásnövények művelésérc szintén nagy gondot fordított. Igényes volt a vetőmag megválasztására. A kapáskultúrában a kukoricát részesítette előnyben, melyből olyan nagy mennyiséget termesztettek, hogy piaci értékesítésre is lehetőség nyílott. Ügyelt a búza minőségére is, a békési és a bánáti fajtát részesítette előnyben. Ezen túlmenően különféle haszonnövények honosításával is próbálkozott. Noha híre túllépett az általa vezetett uradalmak határain, sajnálatos, hogy - vérbeli gazdálkodó révén - tolla csak néhányszor hagyott nyomot a korabeli szaksajtó hasábjain. Munkálkodása bizonyítja szakismeretét, dicséri gyakorlati érzékét. Személyében tisztelhetjük a reformkor jobbító szándékú fiataljai egyikének, Irinyi Jánosnak apját. Galgóczi Károly megemlékezésében írja: „De Irinyi jó emléke, /.../ működése vidéken és széles körben az országban ma is él, és sok ideig élni fog." 144 Л terjedelmes családfával bíró Csáky-család 145 számos közjogi méltóságot adott a nemzetnek, úgy világi, mint egyházi vonalon. I46 Debrecenhez az összekötő kapocs Csáky Imre/l 6721732/, kinek hamvai 1733 óta a Szent Anna székesegyház kriptájában nyugszanak. Csáky Imre 1702-ben váradi püspök, 1710-ben kalocsai érsek, így részt vett XIII. Ince pápaválasztó konklávéján. 147 A főpapi méltóság együttjárt a főispáni ranggal, vagyis Csáky Imre Bács -Bodrog és Bihar vármegyében töltötte be ezt a tisztséget. Közéleti szerepéhez tartozik a pragmatica sanctio elfogadtatása. 1723-ban a helytartótanácsban tanácsosi címet viselt, 1724-ben pedig a hétszemélyes tábla bírája lett. /1715.évi XXIV.tc.4.§, 1723. évi XXIVtc. l4S Váradi püspökként és bihari főispánként visszatelepítette a katolikusokat Debrecenbe és Bakó János váradi kanonok javaslatára behívta a piaristákat a városba. Személyéhez fűződik a Szent Anna templom felépítése. 14 ''" Csáky egy 1730-ban kelt levelében teljesen a piaristákra bízta a debreceni katolikusok lelki gondozását." 15 " Csáky Imre főpapként hatalmas egyházi javadalmak fölött rendelkezett, amit kiegészített földesúrként saját földbirtokainak jövedelme. 1702-ben jutott hozzá apai örökségéhez 151 , de a Rákóczi-szabadságharc harci cselekményei rontották a gazdálkodás jövedelmezőségének esélyeit. Világi birtokainak jórészét bérleményként művelték. A XIX.század végén a család birtokaihoz tartozott Kőrösszeg /517 kat.hold/'" Berekböszörmény /3.985 kat.hold, Fleischer Mór és fia bérelte/ 15 ', a Komádiban lévő Csáky-féle hitbizomány /3.000 kat.hold, Kohner Adolf és társa bérelte/ b4 Körösszegapátiban fekvő 4.204 kat.hold kiterjekl. Irinyi János. Forrás: Vasárnapi Újság. 1858. 13.145 l44Surányi B.én. 129-131. pp. 145 Gudcnus J.U990.252-270.pp. 146 Bajnai Веке 1.2000.60-62.pp. 147 Ua.35-36.,RNL,IV. 1912.740. pp. 148 RNL,X.1914.33. p. 149 ua. 7-S.pp. I50ua. 26.p. 151 ua.27.p. 152 Gcímtár, 1897.334-335. pp. 153 Ua.342-343. pp. 154ua.342-343.pp. 364
