A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Agrártörténet - Surányi Béla: Nagybirtokok, birtokosok, gazdálkodók Hajdú-Bihar megyében a XVIII. századtól 1945-ig

nya /28-36 %/, ami a gazdálkodásban erősítette az állattartás helyzetét. Még a XlX.század végén is meghatározó szerep jutott neki, ezen belül ajuhtartásnak, őrizvén korábbi rangját. Geszt már a kapitalista gazdálkodás kialakulásának időszakában is un. zsákfalunak számí­tott 1 "'', s helyzetét a trianoni határmeghúzás csak tovább rontotta. Az 1920. évi 10.808 kat.hold kiterjedésű birtokból a határrendezés után közel 9.000 kat. hold maradt meg"", s ebből az 1930­as évek második felében Tisza István gr. örökösei 4.121 kat.holdat birtokoltak" 1 . A határváltás módosította a művelési ágakat, a bevételekből a növénytermesztés már nagyobb arányban része­sedett mint korábban. Az 1945. évi földosztás lezárta a Tisza-féle birtok történetét. A Semsey-család őse IV.Béla idején, a szepesi szász telepítések során választotta lakhelyéül Magyarországot. A család neve a Kassától délnyugatra fekvő Semse falunévből ered, melyet ado­mányként kaptak meg" 2 . Az utódokat Zsigmond király 1397-ben pallosjoggal ruházta föl" 1 . A XVIII. század második felében a Semsey nemzetség legjelesebb képviselője Semsey András volt, akinek elsősorban katonai érdemeinek elismeréseként I Ferenc 1798-ban a fiú ágon kihalt siklói Andrássyak balmazújvárosi birtokait adományozta. Mindezt megkönnyítette, hogy Semsey And­rás ezredes anyja Andrássy Klára volt" 4 . 1814-ben bekövetkezett halála után Lajos nevű fia utó­daként Semsey Andor /l833-1923/ személyében a magyar tudomány egy nagy mecénását tisztelhetjük"'. Semsey Andor jogot Kassán, agronómiát pedig Magyaróvárott tanult. Jeles taná­rai közé tartozott Henrik Pabst, aki 1850-ben Hohenheimből került az akadémiára. Ismereteit kül­földi tanulmányútjai során tovább bővítette. A család birtokait, köztük a balmazújvárosit is még az apja idejében hitbizománnyá tették" 6 , ahol elkezdett gazdálkodni, de 1866-ban -egészségi ál­lapota miatt - felhagyott vele, birtokát bérbe adva, a fővárosba költözött" 7 . Mecenatúrája a ter­mészettudományokat részesítette előnyben, kiváltképpen az ásványtant. A magyar tudomány számos intézete köszönheti neki megszületését bőkezű adományai révén, amiről viszont a külvi­lág szinte mit sem tudott. " s A birtok további sorsáról röviden megjegyzendő, hogy uralkodói engedéllyel a három hitbi­zomány Semsey Andor tulajdonába került, aki gyermektelenül hunyt el és így a birtok unoka­bátyja fiának - szintén uralkodói engedéllyel -jutott" 9 . Ezen ág tagjai közül megemlíthető Albert /1820-1873/, aki Abaúj vármegyének volt a főispánja 12 ". Bencsik Valériával kötött házasságából született László /1869-1943/, aki a birtok ügyeivel közvetlenül szintén nem foglalkozott. A fővá­rosban, a Városmajor utcai villájában hunyt el. Ma az épület az osztrák követség rezidenciája 121 . A családnak Szepes, Sáros, Abaúj-Torna, Zemplén és Szabolcs vármegyében és Balmazújváro­son voltak a főbb birtokai 122 . Az 1893. évi 121 birtokösszeírás szerint Balmazújváros határában a tulajdonosi megoszlás az alábbi: I09ua.121.p. 110ua.l26.p. 111 Mff.1937. 53.p. 112 Pozsonyi J.2002. 8-9. pp. 113 ua. 17.p. I14ua.22-23.pp . 115TtK.1925.138-150.pp. 116 Fejes J. 1943. 206.p. 117 Pozsonyi J.2002.24.p. I18ua.32-33.p. 119 ua. 120ua.96.p. 121 ua.38.p. 122ua.87.p. 123 Mf.l893.26l.p. 361

Next

/
Oldalképek
Tartalom