A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)
Agrártörténet - Surányi Béla: Nagybirtokok, birtokosok, gazdálkodók Hajdú-Bihar megyében a XVIII. századtól 1945-ig
Siirányi Béla NAGYBIRTOKOK, BIRTOKOSOK, GAZDÁLKODÓK HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN (XVIII. SZ.-1945) A NAGYBIRTOK ÉS SZEREPÉNEK VÁLTOZÁSA Összeállításunk területi határai magukba foglalják a történelmi Magyarország azon vármegyéit, amelyekből a Hajdúkerület, majd később Hajdú vármegye megszületett, Debrecen székhellyel. az 1876. évi XXXIII. Te. és az 1877. évi I. te. értelmében', majd 1950-ben Hajdú-Bihar megye néven vált közigazgatási egységgé, beleértve a sajátos helyzetű Hajdú-kerület kialakulásának néhány kérdését. 2 A XVIII. századot azért tekintettük kiinduló pontnak, mert erre az időszakra nagyjából lezárult az a tulajdonosváltás, amely a Wesselényi-Nádasdy-Zrínyi birtokainak elkobzásával kezdődött el, folytatódott a töröktől felszabadított területeken lévő nagybirtokok tulajdoni viszonyainak rendezésével (Neoaquistica commissio), Thököly támogatóinak birtokelkobzásával, s végül a Rákóczi-féle szabadságharc utáni újólagos „birtokrendezéssel."' A hazai nagybirtok történetében Ágoston 4 három korszakot különít el. A mi esetünkben ez átöleli a királyi és az állami vagyon elválásának és a „mai" nagybirtok (1945-ig) kialakulása és fennmaradása közti korszakot. „A magyar közélet a királyság alapításától kezdve a XVIII. századig majdnem kizárólag a nagybirtok(ra) épült. Ekkor egyszerre nevezetes fordulat állt be. A nagybirtok szerepe nem szűnt meg teljesen, de kizárólagos politikai szerepe mégis megszűnik. Mind több és több kisvagyonú jut hivatalhoz és ezzel hatalom - és tekintélyhez. A hivatal azonban (...) az állami akarat végrehajtását (jelenti). 5 A Pragmatica Sanctio (1723.évi I—III.te.) elfogadása tovább bővítette az adományozottak körét. „ Ezekkel az adományokkal és a néhány évtized óta eszközölt adományokkal megalakult az új birtok-arisztokrácia." A XVIII. században a király a király hatalma nem egyéni hatalom, mint ahogy a nagybirtoké sem az. Tisztségeik állami megbízások, nem saját jogukon végzik feladataikat, s „csak a nagyobb tisztség adta nagyobb hatáskör felejteti velük a régi idők korlátlan hatalmát.'"' A XVIII. század abból a szempontból is fontos a hazai nagybirtok történetében, hogy megindult a nagybirtok nagybirtoküzemmé való átalakulása 7 . Ez a minőségi átrendeződés az 1830-as 1 MNL,9.116-117 2 Nyakas M. 1977.31-60 3 Fejes .1. 1943.31-60 4 Ágoston P.l913. 5 5 na. 246 6 ua. 250 7 TóthT.2002.23 351
