A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)
Néprajz, kulturális antropológia - Szabó Anna Viola: Lukács Juliska ruhái
Az ezekben a darabokban viselt öltözeteknek semmi egyéb céljuk nincs, mintsem hogy elképesszék, meglepjék a közönséget: hatásos legyen a belépő, zúgjon a nyíltszíni taps. A 20. képen talán Clarisse-t látjuk, Banai Gábor második nejét Szigeti József Rang és mód című színdarabjában, a gőgös és önhitt Clarisse-t, aki folyton fényűző estélyeket ad, saját előkelőségének tudatában csak a látszattal, a társadalmi kapcsolatok fenntartásával törődik 63 - de éppen így lehet akármelyik büszke anya vagy feleség - és lehet „a királynő is, aki hódít": nagyjából mindegy, hiszen a cél itt sem a társadalmi osztályok leképezése: annak számára, aki nem ismeri tagjait, nem találkozik velük s nem vesz részt fényűző estélyeken, az arisztokrácia osztályai között úgy sincsen nagy különbség. S a színházi közönség számára ők éppen olyan távol vannak, mint a nép: a középosztály se lefelé, se felfelé nem érintkezik, nem keveredik más csoportokkal: a felsőbb osztályról éppen olyan illuzórikus elképzeléseket táplál, mint az alsóbbakról. A színésznőnek pedig elég flitterekbe-selymekbe és csipkékbe öltözni, hogy az ámulatnak éppen olyan tárgya legyen, mint az utcán látott fogatok - mesebeli királylányokkal felérő - utasai. A 21. kép talán a Déryné ifiasszony című darabban ábrázolja Lukács Juliskát, amelyben Szepessy grófné egyetlen jelenetét játszotta, de olyan hatásosan, hogy utána „alig akart szűnni a tapsvihar - s korhűen pompás öltözéke is feltűnést keltett". 64 S ez a hálás közönség megérdemelte, hogy ha már a színpadon oly rövid ideig láthatták, legalább a kirakatban alaposabban megszemlélhessék: így egy egész sorozat, féltucatnyi kép készült, egymástól alig különböző pózokban, a pompás ruhakölteményről. 63 „Lukács Juliska előkelősége, finom ízlése ez alkalommal sem tagadta meg magát..." Debreczen, 1908. január 21. és Színházi Újság, 1908 január (IV. évf., 20. szám) 64 Debreczen, 1907. február 24. 345