A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Néprajz, kulturális antropológia - Vajda Mária: Bűnök, bűnösök, büntetések a székelyhídi uradalom úriszékének irataiban

tént meg", nem pedig ,,

privative a'Szolga Bíró és Esküdt által, hanem egytől egyig az Úri Szék Szine előtt tétetett meg az Úri Szék Jegyzőjének az úri Székhői lett eltávozása utánn. "

ni A kiskereki tanácstól az úriszékre felküldött Kontz János apellált pere hitvese Kontz Sára ellen, mint az úriszék megállapította, minden alapot nélkülöző ítélet, melyből az sem derült ki, hogy a felek tökéletesen kihallgattattak-e, mivel a tanúkihallgatási jegyzőkönyvet sem iktatták a perhez a bírák. Továbbá az sem nyilvánvaló, hogy a per tárgyát képező szőlő ősi juss vagy acqisitum (szerzemény), s hogy a kiskereki bírák ítélete végrehajtásra került volna már. Ennél fogva az úriszék visszaküldte a kiskereki bíráknak a per anyagát, azzal az utasítással, hogy az érintett feleket salva appelláta hallgassák ki, s ha az alperestől netán az ítélet szerint már elvették volna a szőlőt az ítélet végrehajtása során, azt azonnal adassák vissza: "minda'Bíráknak, de leg inkább a'nótáriusnak, a'kinek Hivatala szerént legalább azt tudni kék, hogy senkit meg hallgatatlanul Convincálni nem lehet. " Az úriszék ezen tettüket helytelenítve, „kötelességekben tétetik, hogy máskor az Hlyen nagyobb tárgyú Törvényes dolgokban nem futólag és gondolomra, hanem annak rendi szerént jól meg visgálván a' dolgot hozzanak ítéletet. "

I5H E rendkívül tanulságos, és itt a terjedelmi korlátok miatt csak bizonyos szempontokból vizsgált, részleteiben közölt forrás, számtalan kiaknázatlan lehetőséget rejt magában: többek között a korabeli életmódra, életkörülményekre, szokásokra, gazdasági, társadalmi, földrajzi viszonyokra, emberi kapcsolatokra, az úriszék működésének, ítélkezésének gyakorlatára vonatkozóan közöl helyenként beszédes, sokrétű adatokat, számottevően gazdagítva ezáltal az egykori érmelléki településekről és azok lakóiról szóló ismereteket. IRODALOM ACSÁDY IGNÁC 1896 Magyarország népessége a Pragmatica sanctio korában. Budapest 1950 A magyar jobbágyság törtenete. Budapest ÁGOSTON PÉTER 1913 A magyar világi nagybirtok története. Budapest 1972 A népmozgalom főbb adatai községenként 1828-1900. I. KSH. Budapest M. ANTALÓCZY ILDIKÓ 1996 A bábák mint törvényszéki szakértők Debrecenben a XVIIII. század közepén. Dicnes Jubileumi Évkönyv. Debrecen. 149-160. 2001 Bűnözés és büntetés Debrecenben a XVIII. század közepén. Debrecen BALLAGI MÓR 1873 A magyar nyelv teljes szótára I—II. Pest BÁRSONY ISTVÁN 1984 Bihar megye adózó népessége a XVIII. században. Debrecen BÁRSONY ISTVÁN-PAPP KLÁRA-TAKÁCS PÉTER 2001 Az úrbérrendezés forrásai Bihar vármegyében. I. Az érmelléki és a sárréti járás. Debrecen BENEDEK ZOLTÁN 1996 Érmei lék. Orosháza BOGDÁN ISTVÁN 1987 Régi magyar mértékek. Budapest BONIS GYÖRGY-DEGRÉ ALAJOS-VARGA ENDRE 1960 A magyar bírósági szervezet és perjog története. (Levéltári szakmai továbbképzés 13.) Budapest 157HBML. IVA. 6/g. No. 10. tol. 58. (1818.) 158 HBML. IV: A. 6/g. No. 10. fol. 59. (1818.); convincal: elmarasztal, elítél, megítél 319