A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Néprajz, kulturális antropológia - Vajda Mária: Bűnök, bűnösök, büntetések a székelyhídi uradalom úriszékének irataiban

sága) alá -, és a magát ugyancsak a nemesség soraiba tartozónak valló Menyhárd András, akiről azonban bebizonyosodott, hogy portin alá comcriháltatott,

147, még mielőtt a tarló felszabadult volna, ott akart legeltetni. Nemes Beretzki András az egyik helybeli ember, Váradi József szekerével akart a tarlón hálni, (vagyis éjszaka legeltetni) de miután a bíró nem engedte át a töltésen, szidalmazta. Hasonlóképpen a tarlón legeltetni akaró Illyés Zsigmondnak is útját állta a bíró, akit aztán „rútulszidalmazni meg nem szűnt". Menyhárd János pedig a tilalmasból kétszeri megszólítás után sem akart kimenni. Amint az ítélet indoklásában az albisi bíró kérelmére való hivatkozásban olvashatjuk „némelly olly Lakosok mián, a'kik Ns Emberek Leányit vévén feleségül; az alatt az szín alatt; mintha az által meg nemesíttetnének; avagy az annyi Just adna; hogy a' Tttes Ns Vármegye Statútuma, az Urbárium és a 'jó rend ellenére Lovaikat akar hol szabadon pascualhatnák [legeltethetnék]; mint hogy ezen elő adás méltó figyelmet érdemel, s ha az efféle tilalom rontók büntetése ez úttal el nézetne, attól lehetne tartani; hogy az efféle meg átalkodott és semmi hatalmat ismerni nem akarók, napról napra több több vakmerőségre vetemedvén; utoljára bátorságok ezeknek annyira menne, hogy a'Szegény adózó Népnek a' Mezőn lévő élettyét szabadon le étethetnék, vagy ha a' kőz és jó rend fél vigyázására a' Törvény által kirendelt elöljárók a' Tilalom meg tartását munkában venni kívánnák, őket több méltatlanságok el követése mellett, annyi kisebbséggel illetnék, hogy végre az adózó Nép is vér szemet kapván; kőztök többé sem a' tsendességet sem a'jó rendet meg tartani nem lehetne." Ennek megfelelően aztán, a hasonló esetek megfékezésére, példás ítéletet hoztak. Nemes Illyés Zsigmondot, I. Varga János szolgáját, aki az éjszakai tilalmasba menését meggátoló bírót rútul szidalmazta, a maga költségén kétheti árestomra, s hetenként két ízben hat óra kurta vasra ítélték. Hasonló tettéért Nemes Beretzki Andrást ugyancsak a maga költségén letöltendő kétheti árestomra, s hetenként két ízben 3-3 óráig kurtz vasra (kurta vasra) büntették. Menyhárd Jánost pedig, aki nemcsak hogy a tilalmasba bement, hanem kétszeri megszólítás után ment csak ki onnan lovaival, s miután a szolgabíró Fényes Károly és az albisi bíró jelentéséből is világossá vált, hogy portio fizetése alá esik, tehát nem nemesi családba tartozó, őt már testi büntetésre ítélték: egyszerre elszenvedendő 30 pálca kiállása után szabadon hazabocsátották.

144 Az albisi Juhász Zsurkán Stephant, aki „a' keze alá bízott Juhokat ollyan motsáros hellyeken legeltette, a 'melly a 'Juhászok előtt ősméretes volt, hogy ott a 'Juhok a'mételyt fel szedik ". Annak ellenére, hogy megintődött, mégis szándékosan bocsátotta az uraság keze alatt lévő finomabb juhait a lapályos és iszapos helyekre, s ennek következtében „ezen finomabb Selyem Birkák" közül 9 darab megdöglött. A szántszándékos kártétel miatt Surkán (sic!) Stephant a 9 darab juh árának megtérítésére kötelezték. S amennyiben nem fizeti meg a kárt, a juhaiból elégíttetik ki a földesúr, a többi juhait pedig visszaadják. Az okozott kár ily módon való megtérítése mellett, a többi juhász elrettentő példájára, mivel „az is tiltva volt a' Juhászságokban, hogy a' Magyar Juhokat a' Birka Juhokkal együtt legeltetni nem szabad", a kiadott rendelkezés megszegéséért 25 pálcaütést is kapott.

145 143 Menyhárd azt állította, hogy Csokajban elő testvére nemesi szabadságban cl, azonban kiderült arról is, hogy portio alatt van, s csak producalni akar, vagyis csak nemességének bizonyítására törekszik. Portio: a császári zsoldoshadsereg ellátására 1671-ben behozott új adónem. Összeget a hadsereg részére szükséges élelem- és takarmány-adagok (portio) számának és ertekének alapulvételével számították ki, A Magyarországra rótt adómennyiség megfelelő hányadát egy tételben vetették ki a megyére, ez pedig az egyes falvakra. Az utóbbiakon belül minden ncm-ncmcsnck fizetnie kellett: a zselléreknek is, nemcsak a telkes jobbágyoknak. A kivetés mérteke az adófizető anyagi helyzetétől függött, ennek elbírálásánál minden ingatlant és ingóságot figyelembe vettek. A kíméletlenül behajtott portio súlyos terhet jelentett. - Varga E., 1958. 1033-1034.; conscribál = összeír 144HBML. IV: A. 6/g. No. 10. fol. 56. (1818.) 145 HBML: IV. A. 6/g. No. 10. fol. 45-46. (1818.) A „Birka Juhok" erteket, középáron 12 ft 30 krajcárban állapították meg darabonként, vagyis összesen 112 ft 30 krajcárban állapították a 9 jószág árát. 1 forint = 60 krajcár 315