A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Néprajz, kulturális antropológia - Vajda Mária: Bűnök, bűnösök, büntetések a székelyhídi uradalom úriszékének irataiban

meg, veszítsük el a' feleségemet, hogy ötét vegyem el, mert külömben most is élne a féleségem."""* De a lány konokul ragaszkodott saját vallomásához, mely szerint nem ö volt a felbujtó, s a gyilkosság végrehajtásakor is Fekete István kérésre cselekedett. S akkor „Fekete István azzal világosítja továbbá a dolgot, hogy mihent ö fojtani kezdette a' feleségét, azonnal oda ugrott Megyési Susi, nem is aludt ő az ő házánál egy tseppet is, azzal meg fogta a' kezét, és midőn le ugrott a' földön a' lábára ült a' feleségének még csiszmáját is le húzta Megyesi Susi, hogy lassan lépvén mezít láb még inkább észre ne vehesse a' felesége. "

m Az úriszéki büntetőperben Nemes Kosztin Tamás, mint a székelyhídi uradalom „rendszerént való fiscal"isa" és felperes, képviselte a vádat, „Nagylétai lakos lfm Fekete István és ugyan N. Létai hajadon Leány Nemes Megyesi 'Susi, mint nős paráznák, és If. Fekete Istvánné Váradi Sárának megétetői, és szántszándékos alattomos Gyilkosai, 's elsőbb rendű, továbbá Nemes Márkus Istvánné Sütő Sára, mint az If Fekete Istvánné Váradi Sárának meggyilkolása palástolója, és 2ik rendű Alperesek ellen. """ Kosztin alapos, körültekintő vádlevelébcn részletes esetleírást adott, hangsúlyozta a gyilkosság bizonyított, szándékos, alattomos és befejezett voltát, a megétetést, a nős paráznaságot, az emberölés minősített esetének számító feleséggyilkosságot, s a hazai törvények számos paragrafusára hivatkozva,"

1 „mind magok meg érdemlett büntetéséül, mind pedig másokra való nézve hasznos és rettentő példa adásul exasperalt halálra, és nevezetesen a'Criminalis Praxis 65. 71. és 72. articulusai szerént If. Fekete Istvánt Kerékkel való töretésre, Megyesi 'Susit pedig exasperatioval Hóhér pallosára, egyszersmind mind Kettőjüket a' megöletett Aszszony Dijjának, és Orvosi Költségeknek megfizetésére, nem külömben Márkus Istvánné Sütő Sárát, mint a' történt gyilkosságnak el takaróját, és elő segillöjét az előhozott Törvények értelméhez képpest példás büntetésre ítéltetni, és valóságos végre hajtással is Törvényes Igazságot szolgáltatni" kért."

2 Nemes Papánek Lajos, mint a székelyhídi uradalom vice fiscalisa, az alperesek részére kirendelt assistens fiscalis

u

\ védőbeszédében a bűncselekmény és az azt követő időszak lélektani oldalát értelmezve próbált enyhítő ítéletet elérni, mindhárom vádlott számára."

4 Fekete István védelmére azzal érvelt, hogy „ezen Rab az általa titkon el követett gyilkosságot egyenes lélekkel környülá/hisosan megvalja. - Meg valja tetteit, mellyek minden Tanuk jelen létté nélkül történvén az ö vallása nélkül örökké való sötétségbe maradtak volna, és azoknak szerzői meg sem büntetődhetfek volna; ez tehát világos jele annak, hogy a' rab vétkes tetteit meg bánván, és erőt vévén az önnön meg tartására, és [...] inkább az világi büntető Törvénynek kívánta magát alája vetni, mint sem, hogy méjj hallgatása által azt elkerülvén, ezen nyomorult és rövid pálya futását szabadon el108 HBML. IV. A. 6/g. No. 20. fol. 106. 109 HBML. IV. A. 6/g. No. 20. tol. 106. 110 Az 1825— Lsztcndő Martius hónap 2l

jk napján Tekintetes Nemes Bihar Vármegyében helyheztetett Székelyhíd Mező Városában a' Méltóságos Székelyhídi Uradalom részéről tartatott Tekéntctes Uri Szék előtt felvétetett Büntető Perc" - HBML. IV. A. 6/g. No. 20. fol. 86-87. 111 „Minthogy tehát Hazánk élő Tőrvényei nevezetesen pedig Verb. III. Része 32. az 1514. Eszi. 47. 1522. Észt. 36. a' nős paráznákat, továbbá Szt. István Király 2

lk Könyve 32. Része az etetőket, és ugyan Szt. István Király 2— Könyve 46. R. valamint Mátyás Király 3— Decr. 28. Ulászló 1. Decr. 82. és más több ide tartozó Törvények a'Szánt Szándékos gyilkosokat halállal, végre 1723. Észt. 4. Czikkely az önnön Feleségek meggy ilkolóoj it exasperalt halállal bűntettetni rendelik, ugy a ' mások gonoszságaik el takaróira és elő seggéllöire Sz. István király 2

á Könyve 51'

M Része, és az 1563. Észt. 42. art. méltó büntetést szabatni kívánnak. " - HBML. IV. A. 6/g. No. 20~. fol. 87. 112 HBML. IV A. 6/g. No. 20. fol. 87.; exasperatio: a halálbüntetés kínzással való súlyosbítása. 113 Az úriszéki büntetőeljárás már a XVI. század végétől lehetővé tette, hogy az alperes védőügyvédet állítson. Vö.: Kállay István 1985. 126.; S a XIX. század elejétől találkozunk az úriszék által kirendelt védőkkel. - Kállay István 1985. 127. Esetünkben erről van szó. 114 HBML. IV A. 6/g. No. 20. fol. 87-88. 306