A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Néprajz, kulturális antropológia - Vajda Mária: Bűnök, bűnösök, büntetések a székelyhídi uradalom úriszékének irataiban

A faluban a szolgálólány halálát megelőzően már széles körben szóbeszéd tárgya volt terhessége, s amikor ezt szóbahozták neki, rákérdezve kitől lett viselős, s figyelmeztetve rá, meg ne próbálja elveszíteni magzatát, - a tanúk egybehangzó vallomása alapján -, a leány többeknek elmondta még életében, hogy „Németi Sámuel Prédikátortól vagyok viselős, mert engemet úgy él mint a'Feleségél. "

44 Volt, akinek a leány azt is elbeszélte részletesen, hogy amikor a prédikátorné előző télen Diószegen volt, akkor vette el a pap a szüzességét: „ Tiszteletes Asszonyom Diószegre lévén a Télen, engemet T Uram a Konyhán estve tsókolni kezdett és magát is tsókoltatta volna, de nem tselekedtem, az ölében is ültetett volna, azzal bé menvén a Házban lefeküdt T. Uram és mikor én is a mosogatást el hagytam bé mentem 's lefeküdtem helyemre, és mikor a Gyermekek is mind el aludtak reám jött Tiszteletes Uram és meg fogván az ágyban tsapott, és vélem paráználkodott annyira hogy elkiáltottam magamat, 's kérdette T Uram ugyan Panda miért kiáltasz, azért úgymond hogy elrontott Kegyelmed, arra mondotta T. Uram hogy bizony most múlék el a Szüzességed. " Azóta is, amikor asszonya nincs otthon, „a Prédikátor Németi Sámuel mindgyárt bort hozat, és azt nállam nélkül meg nem issza." Ilyenkor „ Szüntelen csókol és velem hál, és arra kér engemet, hogy Senkinek meg ne mondgyam. "

45 Volt, akinek azt is elmesélte a szolgálólány, hogy amikor a prédikátor először közösült vele, „selyem keszkenőt ígért neki. " A kikérdezett tanúk között szerepelt a nagylétai bába, Kazai István özvegye, a 60 esztendős Demeter Mária is, aki Szarka Anna halála előtti nap megvizsgálva a leányt, megállapította annak viselősségét.

4íl A bába kérdésére, hogy „kivel volt közi?" a leány neki is elmondta, hogy „Nékem bizony Németi Sámuel Prédikátor Urammal volt, és úgy élt engemet az el mait Télenn is mikor a Felesége othon nem volt mint tulajdon Feleségét, és mikor előszször véllem közösködött a Vérem is meg állott a Földön, eleget reménykedtem néki, de nem volt haszna. "

41 A mészáros 14 esztendős szolgálólányának tanúvallomása révén, arról is értesülhetünk, hogy mikor tengerit darálni ment a paphoz, azt ugyan nem látta, hogy a prédikátor leugrott Szarka Pandárul, „hanem a midőn a prédikátor ajtaját be nyitottam, hirtelenséggel szuszogva jött reám a leány, a házbúi ki ment, a prédikátor penig az ajtótúl a hol az ágy volt akkor futott az Asztal felé, kapkodván az nadrágjához, mely az inába volt eresztve. " A papné ekkor nem volt otthon, hanem a faluban szőtt.

w Azt is tudni vélték a megölt lány korábbi elmondása alapján a tanúk, hogy maga a tiszteletes úr tanácsolta a tőle viselős lánynak, hogy mivel „nem indult meg rajta a hószám\ vagyis nem jött meg a menstruációja, „törjek kék Liliom gyökeret és Levelét tegyem Borbann, hadd állyon rajta egy nap egy éjtzaka, annak levét igyam, és meg indul rajtam a hó szám " 4>> 44 HBML. IV. A. 6/g. No. 1. fol. 1. 1763. június 2. 45 HBML. IV. A. 6/g. No. 1. fol. 2. 46 A vizsgálatra a papné ós a szolgálólány, külön-külön kérte meg a bábát. Miután a prédikátor a lelkére kötötte a bábának, hogy senkivel se közölje, meg a leánnyal sem, hogy viselős, sőt mondja azt, hogy nincsen semmi baja, Kazainé ehhez tartotta magát. Meg a bíráknak sem jelentette, mivel estefelé járt már, cs sok katona volt a faluban. Pedig a korabeli bábák kötelezettségei között szerepelt, hogy a hajadon leányok cs özvegyasszonyok viselős állapotát az elöljárókkal közölnie kell, kitudakolva, hogy ki lehet a magzat apja. 47 HBML. IV A. 6/g. No. 1. fol. 1.; reménykedtem néki = a.m. rimánkodtam, könyörögtem neki 48 HBML. IV. A. 6/g. No. 1. fol 2.; uo. 5. fol. 49 HBML. IV A. 6/g. No. 1. fol. 3.; Pápai Páriz Ferenc 1687-ben írt Pax Corporis című orvostani könyvében „Az asszonyi nemnek nyavalyáiról", s elsőként a ,/í húszam megrekedéséről" szólva, azt ajánlja ellenszerül, hogy „Törjék porrá a kék liliomgyökeret (violagyökérnek is híják), tegyenek hozzá sáfrányt, szerecsendióvirágot azonjbrmán meleg borban igyék. Vagy a nyers kék liliom gyökerét reszeld meg, levét facsard ki, háromannyi bort hozzá töltvén, és jól megsáfrányozvem két-két kalánnal igyék belőle. Ezekutcm az italok után mindenkor járjon, sétáljon meleg házban egy darabig." - Pápai Páriz Ferenc: Pax Corporis. (Sajtó alá rend., az utószót és a jegyzeteket írta Szablyár Ferenc. Budapest, 1984. 278. 295