A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Néprajz, kulturális antropológia - Petrovszk Ildikó: A Déri György-gyűjtemény szőrmés bőrruhái. I. Alföld és Észak-Magyarország

és a zsebeket. A fehér irha széle a háton és az ujjon dekoratívan ívelt mintázatúra kivágott, a zseb körül pedig karéj os, „almásolt". A színes bőrrátét csíkok a zsinóros díszgombolás alatt, a szironydíszítmények és a zsebek mentén vannak elhelyezve, általában több rétegben kerültek egymásra, szélük lyuggatott karéjú, „csipkézett". A kétféle technikával, rácsozással és fűzéssel készült szironydíszítmények hangsúlyozottak, szinte egyenrangúak a hímzésdíszítményekkel. Az ujjon, a zsinóros díszgombolás alatt, a hát szabásvonalán és a fodron fekete rátétbőr alapon vörös-fehérzöld színű rácsozással készültek, az utóbbi kettőn fűzéssel is. A fehér zsebirhán fekete-vörös-zöld rácsozás. Kiegészítő díszítménye: Elejének dekoratív zsinóros díszgombolása hangsúlyos ugyan, de funkció nélküli, csak díszítő jellegű. A duplán keresztezett lapos fekete paszományzsinórozást a belső szélén 12 pár nagyméretű gömbölyű fémgomb, a külső szélén rojtozás, a közepén pedig apró fémkeretes üveggombok díszítik. A fodornál háromszög alakú többszínű bőrpillangók, lila gyapjúbojttal. Állapota: több helyen fehér bőrrel van foltozva, szőre megritkult, a prém is sok helyen kikopott, a varrás néhol felfeslett a háton.

5 Női ködmön (D. Gy. 1267.) - Kalocsa környéke, Pest megye, 19. század vége

1

' Méretei: háta h: 51 cm, ujja h: 54 cm, aljabőség: 137 cm Anyaga: timsós kikészítésű fehér juhbőr. Szabása: karcsúsított, fodros aljú típus. A hát karcsúsító szabásvonala enyhén ívelt. Bővítménye a karcsúsító vonalak aljába külön bevarrott háromszög és trapéz alakú bőrdarabokból áll. Alja elöl elhegyesedően egymásra hajló, „csákós". Kétoldalt függőleges állású hasított zsebek. Fehér göndörszőrű selymes bárányprém szegély a nyakán, az elején és a zseben. A fodor és az ujj fehér irhabőrrcl, varráserősítő vóccal van összevarrva. 3 db fehér kerek bőrgombbal, ún. „somgombbal" zárható. Díszítménye: színes selyemhímzés, fehér irhaborítás, vörös bőrrátét csíkok. Hímzése selyemfonallal készült, élénk színhatású, döntően több árnyalatú bordó és zöld színnel. Mintája rozmaringleveles szárra fűzött, narancssárga közepü, bordó és fekete színű, ovális és kerek rózsákból áll. A hát teljes felülete hímzett, a szabásvonalat követő „V" alakban háromfelé ágazó szárra szerkesztve, a hímzés a vállon is átnyúlik. Elején aszimmetrikus minta, a zseb fölött induló virágbokorral. A virágtő gombolás felőli oldalán érdekes spirál motívum. Ujján szintén aszimmetrikus virágbokor minta, majdnem a karöltőig felnyúlóan. Fehér irhaborítás fedi a szegélyeket, a zsebet, a fodrot és a karcsúsító szabásvonalakat. Utóbbin vörös-fekete szironyvarrás és zöld selyemmel varrott, rácsos szironyozást utánzó kettősnyolcas öltéssel készült hímzés. Vörös irhaborítás karéjos „almásolt" széllel az elején, az ujjvégen és a vállvarráson, az utóbbi kettő fekete páros rózsa mintával hímzett is. Kiegészítő díszítmény: a karcsúsító vonal alján vörös, fekete és fehér bőrpillangók selyemgombbal rögzítve. Állapota: ép.

7 5 Ez a ködmön valószínűleg Tótkomlóson készült a századforduló táján, ugyanis a hát hímzésének jellegzetes díszítményét, az egymással szembeforduló kakasokat ábrázoló minta eredetét Ambrózy György tótkomlósi szücsmcstcmck tulajdoníthatjuk (TÁBORI GY. 1976. 123). Alátámasztja ezt a múzeum néprajzi gyűjteményének egy másik, ezzel szinte teljesen megegyező ködmöne is (leltári száma: V. 1942. 114.), amelyen a gallér prémje alatt meg is találhatjuk a szüesmcstcr tintával írt jelzetét: „Ambrózy György 1901". 6 Déri György leírása: Fehér női bőrködmön. Hátának nagy része élénk színíi selyemmel van kivarrva. A hímzés átnyúlik a vállon is, és teljesen elborítja az elejét gyönyörű piros és zöld színezetével. Ujjait teljes hosszában ugyanilyen dús és művészies hímzés díszíti. Ujjai szélét piros irhafölt foglalja be. Eleje és gallérja fehér bárányprémmcl van szegélyezve. Kalocsa környékén lett beszerezve, de felső Pest megyében is vásárok révén elterjedt és viselve volt. Kalocsa környéke (Pcst-Pilis-Solt-Kiskun vm.), XIX. század vége. 270