A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)
Történelem - Boldog Zoltán: Állópajzs Déri Frigyes fegyevergyűjteményéből
De a debreceni pajzson levő címereket jobban megvizsgálva látható, hogy a heraldikai jobb oldalon valóban fehér mezőben levő piros, de keskeny keresztes címer van. A másik oldal címerpajzsán viszont a még meglevő elszürkült kékes alapon a minta nem látható tisztán, de a párhuzamok alapján feltételezhető, hogy egykor egy hatágú arany csillag képe volt. Talán ezt a lepattogzott festésű címert értelmezte Déri kivakart és átfestett magyar vonatkozású címernek. A dokumentációba a sérült címer helyére is keresztes címert rajzoltatott Déri, de ennek hitelessége a pajzs jelenlegi állapotában már nem erősíthető meg (sajnos a gyűjtemény több tárgya tekintetében is megfigyelhetőek rajzolói tévedések). Jelenleg a címerek képei közül csak a jobb oldali látható tisztán, de a két címer soha nem volt teljesen egyforma, méretük és alakjuk is eltért. Ráadásul a Déri-féle fekete-fehér rajznak a tónusa megtévesztő, mivel a címerpajzsok fehér alapszínét jelezte sötétebb tónussal, és a rajzán a kereszt formája is pontatlan. A pajzs alapszíne is Ausztria piros-fehér-piros pólyás címerét utánozza, díszítő festésének mintája pedig a korban gyakran alkalmazott növényi ornamentika. A Debrecenben őrzött pajzsnak több pontos párhuzama is ismert 5 , ezeknek, illetve a címereiknek vizsgálata a debreceni pajzs valódi eredetéhez visz közelebb. A fehér mezőben levő, keskeny piros kereszt a Szent György-társaság (más helyeken: Szent György-rend) címere is, mely a kék mezőben álló arany hatágú csillaggal együtt gyakran szerepel a pajzs párhuzamain 6 . A debreceni pajzs másik, sérült címerének elszürkült alapszínén is talán ez a csillag lehetett, vagy - bár ez kevésbé valószínű - esetleg egy másik kereszt. A pajzs párhuzamait mind osztrák, illetve tiroli eredetűnek írják le. Tiroli Zsigmond hercegről pedig ismert adat, hogy a XV. század harmadik negyedében sok cseh típusú állópajzsot készíttetett zsoldosainak, akik ezeket a hercegnek Nicholassal, Brixen püspökével lezajlott fegyveres harcában használták. Ezekből a pajzsokból sok fennmaradt, vélhetően a hercegi fegyvergyűjteményből kerültek ki más gyűjteményekbe, onnan pedig idővel műkereskedelmi forgalomba (DENKSTEIN 1964,187). A Déri által felvetett magyar eredeztetésre talán a kor kutatóinak hozzállása adhat magyarázatot. Mikor Déri a pajzshoz hozzájutott, nagyjából ekkor végezte Szendrei János is az európai nagy múzeumokat végiglátogató, külföldre került magyar hadtörténeti emlékek felkutatására indított útját. Ez kétségkívül példás szándékú tett volt, mai színvonalú megismétlése ma is ugyanolyan aktuális lenne, mint egykor, tekintve, hogy közben még egy világháború is „rendezte át" a magyar és külföldi gyűjtemények anyagát. Szendrei igen sok, valóban magyar eredetűnek tűnő, érdekes tárgyat jelölt meg, de korabeli romantikus szemlélete miatt sok kétséges tárgyat is szintén magyarként értékelt. A pajzsoknál maradva, egyértelműen cseh vagy német állópajzsokat is magyar5 JAGDKAMMER 10-11, 94. kép, a növényi ornamentika helyett hálómintával; GRAFLICH 1932, 9, 4748. kép, két pajzs, a 47. képen levő tökéletesen azonos, a 48. képen levő kissé eltér; KOSTBARE 1934, 6, 42. kép; WAFFENSAAL 1934, 17, 141.kép; VERSTEIGERUNG 1927, 57, 732.kép, de címere középen van; BLAIR-TARASSUK 1982, 363, 2-3. Fegyvertári párhuzam: 55.3263, pólyás alapszíne egyező, de címerei a középső bordán vannak. Egyedül a Szent György-rend címere miatt említhető meg egy másik pavéze, amely szintén növényi ornamentikával díszített, de a pólyás címer külön szerepel rajta (NEUBECKER 1977,74-75.). 6 Szent György-rend néven több lovagrendet is alapítottak, egyet-egyet a XIV. és a XV, kettőt pedig a XVI. században. Az itt szóba kerülő rendet a XV századi Ausztriában 111. Frigyes császár (1442-1493) alapította 1468-ban, birodalmi dinasztikus politikájának támogatására. A rend 1598-ig fennállt, központja Mühlstadtban volt. Tagjai a császárnak szóló hűségesküt tettek, kötelezettségük a császár érdekeit támogató fegyveres harc vállalása volt. Ugyanez volt a feladata a rend világi társaságának is. Előírt rendi ruházatuk fekete köpeny, vörös kereszttel. A rend világi társaságának öltözete nem ismert. A rendi címer és ruházat alapszíne közötti eltérés más lovagrendeknél, így a johannítáknál is ismert volt, akiknél a hétköznapi és a harci viselet címereinek alapszíne ugyancsak eltért (GÖMBÖS 1993, 134-136; NEUBECKER 1977, 75 ). A kék mezőben (több párhuzamon zöld mezőben, de ez lehet a festés színváltozása is ) álló arany csillag pontos eredete nem ismert, de a hatágú formája a német heraldika fele mutat (OSWALD 1984, 382). 243
