A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)
Régészet, ókortudomány - Szolnoki László: A nagycseri vaseszközlelet
tek. A Nagycserén előkerült eszközök közül hiányzik, de hasonló leletegyüttesből Cegléd-Madarászhalomról ismert Árpád-kori csoroszlya. 22 Az ilyen típusú lapát alakú, aszimmetrikus, de még vállcsökevénnyel ellátott, kerülőekéhez tartozó, ekevasak Balassa Iván szerint a XIII. században jelentek meg hazánk területén. 2 ' Müller Róbert megállapította, hogy az ilyen aszimmetrikus jegyeket mutató ekevasak már a római korban feltűntek a Kárpát-medencében. 24 Ezeket a szerszámokat, a mai Magyarország területén, a XV. század során szorítják ki a használatból a valódi aszimmetrikus ekék. 23 Formája és mérete alapján a nagycserei ekevas legközelebbi párhuzamai az Árpád-korból ismertek. Hasonló ekevasak kerültek elő Kecskeméten és Orosházán. 2 '' A szcrszámleletben található fejszék közül a kisebb, vaskosabb, körte alakú nyéllyukkal készített eszköz élén és pengéjén, használatból eredő, kisebb kopásnyomok és csorbulások láthatók. A zömök fejsze leginkább fadarabok hasításra alkalmas eszköz. Valószínűleg falusi kovács által készített egyszerű, de jó minőségű szerszám, amit olyan alaposan kovácsoltak ki, egy a nyéllyuk mentén meghajlított hosszabb vasdarabból, hogy az illesztésnek semmi nyomát nem lehet észrevenni. Legjobb párhuzamai az Árpád-korból ismertek. Hasonló fejszék kerültek elő Orosházán, 27 Cegléd-Madarászhalomon 2 * és Hajdúböszörményben. 29 A másik jobban kidolgozott, bárdszerű, hosszabb élű fejsze talán városi iparos terméke. Ezen a szerszámon is láthatóak kopásnyomok és csorbulások. Habár jó minőségű eszköz, előkerülésekor szinte rozsdamentes állapotban volt, ennek ellenére a nyakán jól látható az összekovácsolás helye. Formája alapján, hosszú élü és vékony penge, inkább favágásra alkalmas eszköz. Legjobb párhuzamai eddig leginkább a XV-XVI. századi falu és várfeltárásokon, Muhin, 1 " Füleken,-" Ozorán 12 és Szabó Kálmán Kecskemét környéki ásatásain kerültek elő." Az vaseszköz leletben található, használat közben meghajlott és megcsavarodott, nagyméretű fúró általánosan elterjedt szerszám volt az egész középkorban. Széles körben ismert az újkorban is, néprajzi gyűjteményekben ugyanilyen típusú fafúrók találhatók. Mivel célszerű formáját korán elnyerte és ezt követően szinte semmit nem változott hosszú évszázadokon keresztül, így a leletanyag korának meghatározására kevésbé alkalmas eszköz. Hasonló Árpád-kori fúrók ismertek Tiszalök-Rázompusztáról 14 és Cegléd-Madarászhalomról. iS A leletanyagban egy jó állapotú, csaknem hiánytalan béklyó található. Ezeket a mozgáskorlátozó eszközöket lovak legeltetése során használták. Kizárólag kezes, megszelídített lovakra tettek béklyókat. Leginkább az állat két mellső lábát kötötték így össze a csüd magasságában. A megbéklyózott ló aprókat tudott lépni, így szabadon legelhetett, de nagyobb távolságokra már nem volt képes eltávolodni. Az általunk vizsgált, egyik végén egymáson átbújtatott láncszemekkel, másik végén béklyólakattal záródó szerkezeteket a néprajzi szakirodalom cigánybéklyónak nevezi."' Ezek a kulccsal nyitható eszközök, a kötélből, lószőrből készült nyűggel és a csak átbújtatott 22 Topái 1978, 86, 89; Müller 1975, 76 23 Balassa 1873,278,279 24 Müller 1982,429-430 25 Müller 1982,430 26 Balassa 1973,278,279 27 Méri 1964, VII. t. 4 28 Topái 1978, 92; Müller 1975, 74 29 Szabó L. 2003,79,84 30 Éri-Bálint 1959, XXXIII. t. 6 31 Kalmár 1959, XXIV. t. 32 Gcre 1998, 92, XLII. t. 4 33 Szabó K. 1938, 125-126 34 Méri 1952, 62, XVIII. t. 20 35 Topái 1978,92 36 Nagy 1914,201 221
