A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)
Régészet, ókortudomány - Ringer István: Kora Árpád-kori településrészlet Tiszatarján-Naba-ér parton
sejthetünk. A sekélyebb, ágasfák nélküli gödrök esetében már korábban felmerült azok boronaházként való értelmezése is. 17 Ugyanakkor, ha a fának nem maradtak régészeti módszerekkel megfigyelhető nyomai, csak közvetett bizonyítékai lehetnek annak, hogy a cölöplyuk nélküli házakat boronaházakként értelmezzük. Mivel a tiszatarjáni 30, 42, és 75. objektum számú házban a tüzelőberendezés szorosan a gödör széléhez épült, s azt nem is mélyítették a padló szintje alá, amennyiben boronafala volt a házaknak, kizárólag a házgödör külső szélein emelkedhetett. A boronaépületként való rekonstrukció a szóban forgó esetekben leginkább úgy képzelhető el, ahogyan azt Zalavár-Kövecsesen feltárt 9-12. századi házaknál feltételezte az ásató."* A 43. objektum számú veremépület több lényeges ponton is különbözik a biztosan lakóházként értelmezhető jelenségektől, egyrészt formája, másrészt pedig az egyéb esetekben valamilyen módon mindig megfigyelhető tüzelőberendezés hiánya miatt. Ez alapján csaknem biztosan kizárható az emberi lakóhely lehetősége. Fontos különbség továbbá az is, hogy gödre jóval mélyebbre volt kiásva, mint a lakóházaké. A nagyobb méretű, mélyebb gödrü veremépítményeket istállóként, ólként, esetleg gazdasági épületként szokták értelmezni. 19 Ez esetben az előbbi lehetőség valószínűtlenebbnek tűnik, tekintve, hogy nem mutatkozott nyoma olyan kiugró, meneteles gádornak, amely az ólként meghatározott veremépítményeknél előfordul. Elgondolkodtató továbbá, milyen szerepe lehetett a hosszanti oldalon végighúzódó padkának. 2 " Elképzelésem szerint az objektum esetében feltétlenül gazdasági funkciót lehet sejteni, mely inkább valamiféle tárolással, semmint állatok tartásával hozható összefüggésbe. A tiszatarjáni 86. objektum számú ház a legjobban feldolgozott Árpád-kori lakóépületünk típusába tartozik. 21 A ház középvonalában a két szelemenágas közötti középoszlopra utaló nyom (B oszlophely) ritkábbnak számító tető alátámasztási mód egykori használatára enged következtetni. 22 A ház padlójába mélyedő másik két kisebb oszloplyukat (D, ill. E) pedig a bejárat részeiként értelmezhetjük. Ennek az objektumnak a rekonstrukciója ütközik a legkisebb akadályba. 21 16 „A faépítményeknek sokkal nagyobb szerepet kell tulajdonítani, mint az eddig hittük...Az itt talált szláv lakosságnál a magyarság szinte kizárólag faépítményeket és kőkcmencékct talált." SZABÓ 1975. 55 17 SZABÓ 1975.illetve BARABÁS-GILYEN 1988. 164. 18 CS. SÓS 1984. 240; 1-2. rajz. 19 NAGY-GALLINA-MOLNAR-SKRIBA200I. 197. 20 Az ennyire egyértelműen megfigyelhető padkák aránylag ritkán fordulnak elő veremépítményekben. Hgy Répccviscn feltárt veremház nyugati oldalán húzódott átégett tapasztassál fedett földpadka. NOVÁKI 1956. 51-52 Cscmő-Gerjchalmon feltárt Árpád-kori településrésziét egyik házában hasonló jelenséget tapasztalt az ásató régész. MÜLLER 1975. 91-92. 21 A földbe mélyített, ágasfás-szclcmcncs lakóházakra vonatkozó kutatástörténcti összefoglalót lásd: TAKÁCS 1999. illetve részben 2001b. Nem érzem indokoltnak, hogy c helyütt párhuzamok hosszas felsorolásába bocsátkozzak. Részleteiben eltérő, de főbb szerkezetét tekintve hasonló házak nagy számban ismertek a Kárpát-medence egész területéről. Az Árpád-kori népi építészet feltárt emlékeinek 1980-ig terjedő kataszterszerű összegyűjtését lásd: MICHNAI 1981; valamint az utóbbi másfél évtized vonatkozásában: TAKÁCS 2001b. A nagy felületekre kiterjedő leletmentéseknek köszönhetően napjainkra lehetővé vált, hogy akár egyetlen lelőhelyen százas nagyságrendben kerüljön feltárásra c háztípus. Egy „tipikus" ágasfás-szclcmcncs veremház általánosan elfogadott elméleti és gyakorlati rekonstrukciójáról lásd: SABJÁN 1999. 22 A három tartóoszlopos szerkezeti megoldást - bár jelenléte végig kimutatható az Árpád-korban - ritkábban érhető nyomon a két ágasfával alátámasztott szelemennél. A ház közepébe helyezett ágasfa, az ím. „boldoganya" régészeti-néprajzi problémájáról lásd: TAKÁCS 1993, ill. uő: 2001b. 36. 23 A Tiszatarján-Naba-ér parti 86. objektum számú ház rekonstrukciós ábráit 3DS Max program segítségével Nagy Gábor készítette. 196
