A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Természettudomány - Juhász Lajos: A Bódva halfaunájának ökológiai értékelése

benőtt vízparti zónában fogyatkozott meg, vagy szorult ki teljesen az adott víztérből. Jelentősen csökkent a Rhodeus sericeus egyedszáma és lényegesen kisebb a Gobio fajok egyedszáma is. A vízrendszerből szinte teljesen eltűnt a Cobitis elongatoides az utóbbi években (2004-2005). A kedvezőtlen folyamatok megállítása és a halállomány megőrzése érdekében az alábbiakat javasoljuk: • A folyó általunk kutatott szakaszán belül ki kell jelölni több olyan, eltérő ökológiai adottságú habitatot, ahol mindenféle halászati, horgászati hasznosítást meg kell tiltani. Ezek a folyószakaszok halkíméleti zónáknak nevezhetők. E szakaszok akár táblával is jelölhetők. Ilyen zónák, véleményünk szerint az alábbi UTM négyzetekben jelölhetők ki: DU86C4, DU86C3, DU76C3, DU87C3, DU87C1, DU87C2 • Monitoring jelleggel vizsgálni kell a Bódva felső szakaszán a víz és az aljzat kémiai paramétereit, elsősorban a nehézfémek, valamint egyes toxikus vegyületek koncentrációját. • Mindenfajta mederalakítás, szabályozás, támfalépítés, kotrás csak a természetvédelmi hatóságjóváhagyásával és ellenőrzésével történhet, előzetes élőhelyi felmérés után. A meder átalakítására, bolygatására egyes fajok igen érzékenyek (pl.: Barbus peloponnesius petényi), amit más vizsgálatok is igazolnak (pl.: Keresztessy, 2000). • A mederszegély fásszárú növényzetének az irtása kerülendő, mert a víz fölé bedőlő fák és ezek gyökerei kiváló búvóhelyet biztosítanak a legtöbb hal számára. • Fel kell mérni, hogy a folyó által érintett települések kommunális szemétlerakói, ülepítői szennyezhetik-c a Bódva vizét (pl.: áradások). Az ilyen jellegű bemosódások ugyancsak az értékes halállomány csökkenését eredményezik. • A Bódva-völgy magyarországi szakaszán az Alsó-hegy és az Esztramos közötti szakaszon lehetőséget látunk a folyó eredeti medrének revitalizációjára. Kellően átgondolt rekonstrukciós beavatkozással a levágott Bódva meandereket ismét élővízzel lehet feltölteni, teret adva a gazdasági szempontból kisebb értékű területek természetes hullámtérré történő átformálására. Ebben a régióban egy olyan vízivilág kialakítását látjuk megvalósíthatónak - még ha viszonylag kisebb Bódva szakaszt érintve - amely a szabályozások előtti időszakra emékeztet. Ebben az esetben visszatelepíthetők azok a halfajok, amelyek egykor jellemezték a gyakori kiöntésekkel mozaikos víztereket, de mára már teljesen eltűntek a halközösségből (pl.: Misgurnus fossilis, Tinea tinea). • Előzetes engedélyhez kell kötni és ellenőrizni kell a folyó és az abba torkolló patakok halasítását. Tájidegen fajok telepítését meg kell tiltani. (A természet védelméről szóló 1996. évi LITI. törvény 14. §-a értelmében tilos a nem őshonos halfajok természetes vagy természetközeli vizekbe telepítése, továbbá halgazdasági célú halastavakból az ilyen halfajok más élővizekbe való juttatása. A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény végrehajtására kiadott 78/1997. (XI. 4.) FM rendelet 41. §-a szerint bármely halfaj külföldről származó egyede vagy ennek továbbtenyésztésből származó utódja telepítéséhez a miniszter - a természetvédelemért felelős miniszter hozzájárulásával kiadott - engedélye szükséges.) • A Bódván - a Rakaca-patak torkolata és az országhatár között - korlátozni kell a horgászati tevékenységet. Ezen a szakaszon kizárólag a legyező horgászatot kell engedélyezni és támogatni! Ez a sportszerű horgászmódszer élményt ad s kíméli a védett és fokozottan védett fajok állományát! • Az általunk javasolt halkíméleti szakaszon a területileg illetékes természetvédelmi hatóság számára kell biztosítani a területkezelést, ami azt jelenti, hogy legalább ezeket a szakaszokat a jelenlegi halászati jogosultnak át kellene adni az Aggteleki Nemzeti Park kezelésébe. Ezt indokolja a ritka, védett és fokozottan védett fajok populációinak előfordulása illetve fennmaradásuk biztosítása! Ezt a Bódva szakaszt védetté kell nyilvánítani! • Egyes csökkenő populációk állományát mesterséges szaporításból származó egyedek telepítésével kell pótolni (p\.:Barhus peloponnesius petényi). 155