A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Régészet, ókortudomány - Horváth Ciprián: Hólyagos és négygömbös fejű gyűrűk honfoglaláskori sírokban

Azok a hólyagos fejű gyűrűket tartalmazó temetők, melyekből korabeli érmek is előkerültek, a következők: Bodrogvécs,

32 Eger-Szépasszonyvölgy,

33 Karos-Eperjesszög II. temető,

34 KenézlőFazekaszug I. temető,

35 Kiszombor B. temető,

36 Nagyvázsony-Nőzsér,

37 Szakáld-Mulatódomb,

38 Szered-Mácsédi-dűlő,

39 Nádudvar-Mihályhalom,

40 Oroszlámos.

41 A hólyagos fejű gyűrűk kísérőmellékletei között is megtalálhatók az ezüst pántkarperecek, a veretes övek és a rozettás lószerszámok. Egyéb kísérőleleteik közül a gömbsorcsüngős fülbevalók B típusát a 895-900-as évektől I. István uralkodásának végéig használhatták,

42 míg a veretes csizmák használata a 10. századra tehető, 11. századi temetőkben ezek már nem találhatók meg.

43 Az ezüst véretekkel díszített nyergek használata a magyarság körében a 10. századra jellemző.

44 Használati idejükkel kapcsolatban annyi tehát bizonyosan megállapítható, hogy a 10. század közepén még viseltek ilyen gyűrűt. ELTERJEDÉS A gyűrűk térképre vetítése a Dél-Dunántúl, valamint az erdélyi részek kivételével országos elterjedést mutat. A hólyagos fejű gyűrűk legnagyobb számban a Felső-Tisza-vidéken fordulnak elő, egy temetőből gyakran több darab is előkerült, többször négygömbös fejű gyűrűvel együtt.

45 Ugyancsak jelentős számban találhatók a Duna-Tisza közének északi térségében. Egy-egy csoportjuk mutatható ki továbbá a Sebes-Körös-Berettyó, valamint a Tisza-Maros torkolatvidék környékén (1. térkép). A négygömbös fejű darabok túlnyomó többsége ugyancsak a Felső-Tiszavidékéről és a Tiszántúlról ismert, a Dunántúlt 2 db, míg a Duna-Tisza közét és a Kisalföld északi részét l-l példány képviseli. Erdélyből pedig tudomásom szerint máig nem ismert sem hólyagos, sem négygömbös fejű gyűrű (2. térkép). A hólyagos fejű gyűrűknél technikai kivitelük hasonlósága, valamint földrajzi közelségük miatt - véleményem szerint - közös mühelyhagyományra vezethetők vissza a kiszombori, az oroszIsmail ben Ahmed 911/12-ben vert dirheme. I. Romanos Lakapenos, Christophoros és VII. Constantinos Porphyrogenitos (921-931) érme. Nasr ibn Ahmed 912-920-ban és 917-18-ban vert dirhemei, Ismail ibn Ahmed 893-94-ben vert dirheme, Ismail ibn Ahmed érmének korabeli utánzata, Berengár rex (888-915), Berengár imperátor (915-924), Ahmed ibn Ismail 910-1 l-ben vert dirheme, Ismail ibn Ahmed 898-99-ben vert érme, Tahir ibn Mohamed 906-07-ben vert dirheme, Ahmed ibn Ismail (907-914) dirheme, Nasr ibn Ahmed 914-15-ben vagy 91718-ban vert dirheme. I. Berengár (888-915), Burgundi Rudolf (922-926), Provence-i Hugó (926-931), Provence-i Hugó és II. Lothar (931-945), Ismail ben Ahmed 916-17-ben vert dirheme. VII. Konstantinos Porphyrogenitos és II. Romanos (948-959) hamis érme, I. András (1046-1060) és Salamon (1063-1074) denára. I. Berengár (888-915), Provence-i Hugó (926-931) érmei. Meghatározhatatlan 10. századi felső-itáliai érme. Provence-i Hugó (926-931), Kopasz Károly (840-875), I. Berengár (888-915), I. Eduard (901-924), II. Lothar (945-950) érmei. Provence-i Hugó (926-931), IL Lothar (945-950) érmei. Salamon (1063-1074), I. László (1077-1095) denára. RÉVÉSZ 1988, 149. RÉVÉSZ 1996, 103. RÉVÉSZ 1996a, 310. 13-16. Karos-Eperjesszög II. temető 4 db, 3-4. Biharkeresztes-Bethlen G. u. 2 db, 6-7. Bodrogvécs 2 db, 43-44. Tiszabezdéd 2 db, 45^16. Tiszaeszlár-Vörösmarty u. 2 db, 34-35. Szakáld-Mulatódomb 2 db. 131