A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Régészet, ókortudomány - Gesztelyi Tamás: Ifjúalakok fegyverrel a Déri-gyűjtemény gemmáin

Gesztelyi Tamás IFJÚ ALAKOK FEGYVERREL A DÉRI-GYŰJTEMÉNY GEMMÁIN Déri Frigyes 109 darabból álló római gemmagyűjteménye - a gyűjtemény többi részéhez hasonlóan - Bécsben jött létre, de a róla készült katalógusban Déri valamennyit brigetiói eredetűnek tartja (Déri 1922, 89.1). Ez ma már sajnos teljesen ellenőrizhetetlen, pannóniai eredetük azonban nagyon valószínű. Mind ebben a gyűjteményben, mind más pannóniai eredetű gemmáknál megfigyelhető a fegyveres ifjúalakok kedveltsége. Ez indokolja, hogy leggyakoribb típusaival és azok értelmezésével behatóbban foglalkozzunk. A fegyvereivel megjelenő harcos alakja az etruszk gemmákon vált különösen kedvelt témává, majd tovább élt az itáliai gemmákon (Furtwängler 1900, 201, 227). A császárkorban az egész birodalom területén elterjedt, Pannoniában számuk 20 fölött van. Meghatározásuk nem csekély gondot okoz a kutatásnak. A fegyverek önmagukban nem jelentenek speciális attribútumot, tekinthetnénk az alakot egyszerűen harcosnak, ahogy sok katalógus szerzője teszi (Krieger, PlatzHorster 1994 Nr. 214; warrior, Middleton 1991 Nr. 164 sk.; guerrier, Guiraud 1988 Nr. 531 skk.; guerriero, Sena Chiesa 1966 Nr. 874 skk.). A mezítelen ábrázolások azonban amellett szólnak, hogy nem közönséges halandóról van szó. De még ez esetben is lehet a hadistenre, Marsra gondolni, vagy egy közelebbről meg nem határozható héroszra (Zwierlein-Diehl 1979 Nr. 1290 sk.; 1991 Nr. 1630; Maaskant-Kleibrink 1978 Nr. 608, 843). Mindkét véleményre bőséggel van példa. Az ifjúalak beállítása és fegyverzete alapján megkülönböztethető néhány jellegzetes típus, melyeknél bizonyos interpretációk valószínűsíthetők. Az első típus, melyen az ifjú oldalnézetben áll, felemelt kezében hüvelyébe helyezett kardot tart, amire tekintete irányul, a vita nélkül meghatározhatóak közé tartozik. Thészeuszról van szó, aki apja kardját csodálja, mely egy szikla alatt volt elrejtve, hogy a hős csak akkor juthasson hozzá, ha már saját erejéből ki tudja emelni onnan (Henig 1970, 250 skk.). Gemmán a kardot rejtő szikla csak nagyon ritkán jelenik meg, pl. egy igényes és részlet gazdag Augustus kori ábrázoláson (Pannuti 1983 Nr. 134). A sziklához támasztva itt még az a buzogány is látható, melyet a hős Periphétésztől zsákmányolt. (Ennek alapján gondolta a katalógus készítője, hogy Herculesről van szó.) Négy carnuntumi gemmán a hérosz lába előtt pajzs van a földre helyezve (Dembski 2005 Nr. 483, 485-487), bár az egyik esetben a szabálytalan forma alapján egy kis sziklára is gondolhatunk, ami a későbbiek során alakult át pajzzsá, mint aminek több értelme van egy harcos ábrázolása esetén. De ettől a lehetséges folyamattól függetlenül is megjelent a kardját szemlélő hős mellett a pajzs, ahogy ezt a Magyar Nemzeti Múzeum egy ugyancsak Augustus kori nicolója mutatja, ahol az ifjú oszlopnak támaszkodik, és ehhez van támasztva Gorgófővel díszített pajzsa (Gesztelyi 2000 Nr. 43). A pajzs nélküli ábrázolás jelenik meg egy brigetiói (Borhy-Számadó 2003 Nr. 25), és egy Déri-gyűjteménybeli (Gesztelyi 1986 Nr. 62; 1. ábraj gemmán. Bár nyilvánvaló, hogy Thészeusz további fegyverekkel is rendelkezett, meghatározása mégis kétségessé válik, mihelyt ezek is megjelennek az ábrázoláson. 111