A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Irodalomtörténet - Várhelyi Ilona: Csokonai és a debreceni muzeológia

Gábor színdarabjának előadása kapott stílszerű helyet a Kollégiumban, de a muzeológiai szempontból legjelentősebb eseményt, a kiállítást nem ott, hanem a városban ekkorra felépült Kereskedelmi Akadémia dísztermében rendezték meg.

16 Az egyháztól formálisan is elkülönülő civil társadalom szerveződését Debrecenben különösen is a polgárosodás fokmérőjének tekinthetjük, mivel a reformációt követően hosszú ideig a város és a református egyház közismerten zárt szimbiózisban élt, egészen a XVIII. század első harmadáig, sőt tudati szinten egészen a XX. század fordulójáig. A polgárosodás egyéb szembeötlő jegyeit is megfigyelhetjük a századfordulón. Különösen a belvárosi építkezések mutatják a gazdaságilag is erősödő polgárság jelenlétét. Debrecen épületeinek városiasodása egyúttal a cíviséletmód visszaszorulását jelentette. Ez a lendület azonban még később is többször megtörik, és az urbanizáció folyamatának ellentmondásai máig látható nyomokat hagytak a városképen. Éppen ebben rejlik Debrecen egyedi arculata. CSOKONAI SZÁZADOS ÜNNEPE ÉS A MÚZEUMÜGY Csokonai halálának centenáriuma a nevét viselő egyesület egész addigi tevékenységének értelmet és célt adott. A gondos előkészületek ellenére azonban az 1905. január 28-i ünneplést el kellett halasztani május 20-21-ére, ugyanis január 5-én váratlanul feloszlatták az országgyűlést, és éppen január 26-a és február 4-e közötti időszakra írták ki az új választást. A századik halálévforduló napján mégis volt egy kis ünnepség Debrecenben, ugyanis Beöthy Zsolt - az ünnepség elhalasztásáról mit sem tudván - Kairóból küldött egy pálmaágat a költő sírjára, amit a Csokonai Kör koszorújával együtt bensőséges körülmények között Géresi Kálmán elnök és Dicsöfi József választmányi tag helyezett el a Hatvan utcai temetőben.

17 (Az elhalasztott ünnepségre aztán már Beöthy Zsolt is el tudott jönni.) Az eredeti tervek szerint a kollégiumi ifjúság is bemutatta január 28-án Oláh Gábor: Diákélet Csokonai korában c. színdarabját. Oláh Gábor így emlékezik erre naplójának 1905. évi kötetében: „1905 januárjában tartottunk nap nap után próbát Csokonai-színdarabomból; kollégiumi theológusok és jogászok játszották el január 28-án az öreg Enekteremben, Csokonai halálának százéves fordulóján. A kis diák-darabnak váratlan hatása lett. Még négyszer kellett eljátszanunk belépti díjakkal, január folyamán. A hatást növelte a régi tógák és zöld szűrforma palástok felelevenítése, a híres gerundiumok és tűzoltó lámpások felvonulása. A fiúkra pompásan illett a Csokonai korabeli egyenruha. A Kollégium romantikus múltját, a Csittvári társaságot látták megelevenülni. "

,s Ezt a darabot aztán a májusi ünnepség közönsége is megtekinthette. Az ünnepség elhalasztása összességében kedvezően hatott a részvételre. A téli időpont ugyanis valószínűleg sokakat visszatartott volna az utazástól, s a szobor és síremlék koszorúzását is rövidre kellett volna fogni a csikorgó hidegben, a májusi hétvége viszont kifejezetten vonzóvá tette az ünnepséget. Az időjárás is kegyeibe fogadta az ünneplőket. A két nap gazdag programot ígért. A körültekintő előkészítés következtében minden irodalmi és tudományos szervezet magas szinten képviseltette magát. A múzeumügy is megfelelő reprezentációval jelent meg Debrecenben, hiszen mind az illetékes minisztériumi tisztviselők, mind a 16 Az épületben jelenleg a Megyei Könyvtár működik. 17 Emlékkönyv a Csokonai-Kör három irodalmi ünnepéről. Szerkesztette Kardos Albert. Debrecen, 1909. 16. 18 Oláh Gábor: Naplók. Szerkesztette, a jegyzeteket és az utószót írta: Lakner Lajos. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2002. 46^7. 332