A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Régészet, ókortudomány - Vörös István: Állatcsont leletek Vámospércs határából

/. kép. 1. Vámospércs-Villongó (1999), 60. gödör. Pásztorkutya csontváza. Szarmata kori 1.3. Csonteszközök Ló metapódiumból faragott és csiszolt „csontkorcsolyák". Az elnevezésükkel ellentétben „korcsolyaként" sem személyi használatra, sem szállításhoz nem alkalmazott eszközök metacarpusból (8.,80.), és metatarsusból (38.) készültek. A csontok domború dorsalis oldalát éles peremű sík felületre csiszolták, majd a két végét durván lefaragták. 1.4. Vadon élő állatok Az őstuloknak egy molárisa (47.), a hódnak egy femur diaph. töredéke (24.) jelzi ezen állatok akkori létét, és egyben eredményes vadászatukat. Archaeozoológiai ritkaságnak számít a vörösre égett falu 18. gödörben talált kis békászó sas fej nélküli csontváza. Csontváz - 32 db: 2 csigolya, 10 borda, sternum fr., lumbosacral fr., s.-d pelvis, scapula fr., s.-d. coracoideum-hum. -rad. -ulna; fem-tibiotarsus-tmt; ph. IL A csontméretek a 3. táblázatban található. A madárcsontokkal együtt begyűjtött békacsonttöredékek a sas táplálékának maradványai. 1. 5. A település jellege, környezete A feltárt felületen a szarmata településrész szerkezete jól tanulmányozható: ca. a közepén húzódó L-alakú (K-Ny-i, majd D-i irányú) ároktól É-ra házak, gödrök és egy kút, D-re átégetett felületek, gyepvasérc-halom, gödrök találhatók. A két teleprészen a gazdasági haszonállat fajok elő73