A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Természettudomány - Juhász Lajos: Odúlakó madárfajok állományának változása egy dél-nyírségi keményfa ligeterdőben

8. AZ ODÚLAKÓ MADÁRFAJOK ARÁNYA A VIZSGÁLT TERÜLETEK MADÁRKÖZÖSSÉGÉBEN Az eddigi kutatásaink alatt megfigyelt madarak közül az odúlakó madarak részaránya a legjelentősebb. A fészkelési időszakban az előforduló madárfajok fészkelési szintek szerinti megoszlása alapján 4 csoportba sorolhatók. A legnépesebb kategóriát az odúlakó madarak jelentik. A dendrikol fészkelők jelentős számát két fő tényező magyarázza: egyrészt a koros faállományú ligeterdők jelentős számú természetes odúja, repedése, a nagyszámú harkályodú jó fészkelési lehetőséget nyújt, valamint az erdő, illetve a környező területek megfelelő táplálkozási lehetőséget biztosítanak. 6. sz. táblázat. A nagycserei mintaterületen befogott madarak mennyiségi viszonyai 2000/2001 tél 2001 tavaszi vonulás 2001 fészkelés 2001 őszi vonulás 2001/2002 tél 2002 tavaszi vonulás 2002 fészkelés 2002 őszi vonulás 2002/2003 tél 2003 tavaszi vonulás 2003 őszi vonulás 2003/2004 tél Összes befogás 455 388 272 431 301 185 256 302 121 148 394 173 Odúlakók 357 236 226 200 184 97 219 178 114 72 203 147 Cinegék 324 150 176 96 159 44 201 114 102 52 111 130 Széncinege 217 90 135 70 82 26 171 79 73 29 80 77 Kékcinege 75 44 41 16 57 10 30 30 21 15 19 25 Barátcinege 32 16 0 10 20 8 0 5 7 8 12 28 Harkályok 10 23 0 1 12 10 0 1 4 1 2 9 Más odúlakók 23 63 50 103 23 43 18 63 8 19 90 8 Nem odúlakók 98 152 46 231 117 88 37 124 7 76 191 26 Visszafogások 256 140 10 54 98 51 9 62 54 29 74 96 Cinegék 233 99 5 33 75 25 2 49 49 23 55 87 Harkályok 7 15 0 0 3 7 0 0 3 0 0 4 Más odúlakók 10 14 1 10 9 7 2 3 2 3 5 4 Nem odúlakók 6 12 4 11 16 12 5 10 0 3 14 1 A jelen vizsgálatunk tárgyát képező keményfa ligeterdők az alföldi (nyírségi) homokterületek jellegzetes klimax stádiumát elérő társulása. A szintezett és tagolt növényzet, a nagy diverzitású cserjeszint és gazdag lombkoronaszint főképpen a rovarevő madarak számára jelent biztos megélhetési forrást. Az erdő potenciális eltartó képessége lehetővé teszi a fészekodvakban megtelepedett madárfajok eredményes fészkelését és fiókanevelését is. Különösen vonatkozik ez az erdei környezetben táplálkozó fajokra. Az odúlakó madarak nagy diverzitású, fajgazdag közössége az erdő ökológiai állapotának egyik értékmérője, a táplálékláncban fontos szabályzó faktor. 39