A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Múzeumpedagógia - Porcsalmy János: Az aztékok múltja s életük ismertetése. Múzeumpedagógia – történelempedagógia, módszertani útmutatással

Porcsalmy János AZ AZTÉKOK MÚLTJA S ÉLETÜK ISMERTETÉSE Múzeumpedagógia - történelempedagógia módszertani útmutatással Az aztékok földjét, történelmét, életvitelüket illik ismertetnünk - XVI. századi felfedezésükig utalva Közép-Amerika korábbi népeire, így a maja és a tölték kultúrára is. Az aztékok anyagi kultúráját illetően gazdasági viszonyaikat és különleges építészetüket, szellemi kultúrájuk köréből pedig vallási szokásaikat, szertartási eszközeiket, valamint művészeti alkotásaikat tártuk fel. (Az utóbbiak tekintetében szobrászati, festészeti és iparművészeti vonatkozásban igyekeztünk tanulságos anyagot nyújtani.) Az aztékok a maják kulturális örökségét vették át, akik Kr. u. a VI. században élték virágkorukat. Továbbá a későbbi toltékok kultúráját is, akikre az aztékok rátelepültek. Didaktikai és metodikai célkitűzésünk, hogy az aztékokról, - ehhez a fontos, de mégis kevésbé ismert egyetemes történelmi témához is készítsünk ajánlható diapozitíves, vagy audiovizuális feldolgozást, ami hatékonyabbá teheti a szemléltető oktatását. A már általunk készített diapozitívok száma ugyan 41 db, amit azonban egy szakköri foglalkozás keretében szinte teljes egészében vetíthet a történelemtanár, vagy a szakkör vezetője. (Egyébként két alkalomra is beütemezhető ez a diasorozat.) Amennyiben az iskolákban csak történelem órán kerülne sor ennek az anyagegységnek a meghallgatására, vetítésére, úgy a szaktanár ebből az anyagból kiválaszthatja tetszés szerinti számban a szükséges, szemléltetendő diapozitívokat, a tanítási órából erre a célra szánt időtartamnak megfelelően. Hiszen ahhoz rendelkezésre áll maga a szövegkönyv és a hangszalag is. Ezek által ismertetnünk, tudatosítanunk kell az aztékokról a következőket: Kr. u. a XIV. század elejétől kezdve gyakoroltak elnyomó uralmat a leigázott indián törzsek fölött, s majd a XV. században érték el gazdasági és kulturális fejlődésük tetőpontját, birodalmuk legnagyobb kiterjedését, mígnem Cortez Ferdinánd hódító hadjáratával 1519/2l-ben megtörte hatalmukat és földjüket, hazájukat a gyarmatosító spanyol birodalom részévé tette. Utalhatunk arra is, hogy amíg Európában Kr. u. az V. században a Római Birodalom felbomlóban volt és a Nyugat Római Birodalom bukása után annak romjain csak lassan alakultak ki az európai államok, addig a még ismeretlen Közép-Amerikában - szinte egy évezreden át - egymást követően erős, virágzó indián államok, birodalmak jöttek létre. (Maja, tölték és azték.) „Az aztékok tulajdonképpen Kr. u. a XII—XIII. században foglalták el a mai Mexikó területét, annak öslakóitól és a későbbiek folyamán nagy birodalmat hoztak létre. A nahua nyelvcsoporthoz tartozó indiánok harcos, hódító nép volt. Államformájuk a királyság lett. Embereket is feláldozó, kivégző pogány vallásuknak nagy szerepe volt az államon belül, s a társadalom életében is. Fővárosuk a Texcoco-tó szigetén 1325-ben létesült. Az öslakóktól (maják, toltékek) átvett műveltséget jelentősen továbbfejlesztették. 391