A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Művelődéstörténet - Surányi Béla: Debrecen és a magyar mezőgazdasági szakoktatás a XX. század első felében

1899). A mezőgazdasági népiskola kétéves képzést adott. A szorgalmi idő október 15.—április 15. közé esett. (CSÍKI L. 1943. 213-215.) A nyári időszakban a tanulók gyakorlaton vettek részt. Összegzésként az 1920-1944 közti évtizedek mezőgazdasági szakoktatásáról elmondható, hogy lépések történtek az 1867-1918 közé eső korszak során felgyülemlett problémák megoldására, amire a békekötések nyomán kialakult politikai helyzet, s annak nyomán bekövetkező gazdasági változások is ösztönözték a magyar államot. A területvesztés, az ország agrárpotenciáljának módosulása a szakképzés fejlesztésére, a parasztság tömegeinek szakmai fölzárkóztatására is serkentette a kormányt, a földművelési tárcát. Mindez beleillett abba a törekvésbe, melynek nem titkolt szándéka mögött a területi revízió szellemi hátterének a megteremtése húzódott meg. Ez Klebelsberg Kunó kultúrpolitikájában fogalmazódott meg. Természetesen ez mit sem von le pl. a mezőgazdasági szakoktatás fejlesztése terén elért eredmények értékéből. Ellentmondásossá teszi azonban a képet az, hogy a magyar agrárium birtokpolitikája változatlan maradt és a mezőgazdasági termelés szerkezete sem igazodott az európai agrárpiaci viszonyokhoz. E téren nem adott elég lendítő erőt az 1929-1933 között lezajlott gazdasági világválság sem. A mezőgazdasági szakoktatás fejlődését minden esetre jelzi, hogy már egyetemi szinten is „betagozódott" a magyar oktatásba. Erősödött a gazdasági akadémiák szerepe, amely még ellentéteket is szült az egyes intézmények között, sőt a VKM és az FM között is. Sikerként könyvelhető el a szaktanárképzés megteremtése. Kiépült a középfokú gazdasági tanintézetek hálózata, amelyből a közoktatás is kivette a részét. Többszöri átszervezéssel olyan alsófokú szakoktatási iskolarendszert igyekeztek létrehozni, amely a gazdálkodók széles rétegeihez eljuttatja a korszerű gazdálkodás elméleti, gyakorlati ismereteit. Tanfolyamok sokaságát szervezték, amiből kivették részüket a mezőgazdasági kamarák is. Egyidejűleg bevonják az ismeretterjesztésbe a rádiót is. A háborús konjunktúra évei alatt meghozott döntések azonban az idő rövidsége miatt már csak részben éreztették hatásukat, hiszen az ország területe hadszíntérré vált és annak elmúltával lezárult egy korszak. Az 1945 után a mezőgazdasági szakoktatásban számos olyan változás következett be, melynek gyökerei visszanyúlnak a megelőző évtizedek terveihez, részben megvalósult elképzeléseihez. IRODALOM BÁLÁS Á. szerk. 1897 Magyarország mezőgazdasági szakoktatási intézményei. Magyaróvár BARTA J. 1997 Mezőgazdasági irodalom a koraújkori Európában és hatása a magyarországi agrárirodalom alakulására a XVI-XVIII. században. Debrecen. Dokt. ért. Uő: Mezőgazdasági irodalmunk a XVIII. században. Bp., Surányi B.: Gazdasági könyvészet Debrecenben a XIX. század végéig. = HB megyei Levéltár évkönyve, XIV. Db. 1987. 63-75. BÁNVÁRTH S. 1927 Magyaróvári m. kir. Gazdasági Akadémia az 1926-27. tanévben. Magyaróvár BEKÉ L. mts. 1933 Mezőgazdasági termelésünk átszervezése. Bp. Vők.: Kivitelre mit és hol termesszünk? Bp. én. BUDAY B. 1932 A gazdasági szakoktatás megszervezése. Köztelek CZVETKOVITS F. 1930 Magyarország mezőgazdasági szakoktatása. Bp. CSÍKI L. 1943 Mezőgazdasági szakoktatásunk kialakulása, fejlődése és mai helyzete. Bp. 2. kiad. 368