A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Művelődéstörténet - Surányi Béla: Debrecen és a magyar mezőgazdasági szakoktatás a XX. század első felében

toztatását, a tanulmányi idő felemelését, a tantárgyak elmélyültebb oktatását. Ismét napirendre került a felsőfokú mezőgazdasági képzés fejlesztése, s az agrároktatás egyetemi követelménye az egész ország szakembereit mind erőteljesebben foglalkoztatta". (KOMORÓCZY GY. szerk. 1968. 57.) A 72.445/1

V. A. 1. FM rendelet a „...magyaróvári akadémia szervezeti és oktatási színvonalára emelte a korábban középfokúként működő agrárintézeteket... (...) ...a debreceni tanintézet átszervezéséről is intézkedett, s a kolozsvárival, kassaival, keszthelyivel együttesen azt akadémiai rangra emelte". (Ua.) Amint korábban már említettük, a gazdatiszti képzést vállaló tanintézetekben eltérő színvonalú oktatás folyt, ami egyúttal különböző tanrendet, tanulmányi szabályzat alkalmazását is jelentette. Ezt kívánta orvosolni a 22.924/1889. FM sz. rendelet, amely egységes tanulmányi szabályzatot vezetett be. Az 1906-ban adományozott akadémiai rang azt is jelentette, hogy az általános mezőgazdasági képzésből „eltűnt" a középfokú tagozat. (PATAKY R. szerk. 1970. 88.) E probléma megoldására csak a két világháború közötti években került sor. A XIX. század végén a mezőgazdaság más ágazataiban (Ua.) is változott a szakképzés jellege. A kertészeti szakoktatás megújulását szolgálta az 1885-ben megalakult Országos Magyar Kertészeti Egyesület (SURANYI B. 2001) törekvése, amely találkozott az OMGE szándékával. Rudinai Molnár István nevéhez fűződik & felsőfokú kertészeti tanintézet felállítása, amely szervezeti felépítésében és szabályzatában francia mintát követett. 1894 végén nyílt meg a Magyar kir. Kertészeti Tanintézet. Megjegyzendő, hogy Entz Ferenc, R. Molnár István és Angyal Dezső nemcsak a modern magyar kertművelés, hanem a hazai szakképzés megteremtője, szerepük messze túlmutatott az ország határain. Tevékenységükkel nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a kertészeti szakoktatás a magyar agrárképzés egyik legsikeresebb területévé váljon a XX. század első felében. De nem kisebb az érdemük abban sem, hogy lerakták a nemzetközileg is elismert magyar kertészeti kutatás alapjait. A kertészet iránt megnyilvánuló hazai érdeklődést jelzi, hogy erre az időszakra esett számos tanintézet megalakulása. Baján két éves időtartamú (PATAKY E. szerk. 1970. 88.) kertészsegéd iskola kezdte meg működését. A szőlészeti és borászati szakoktatást 1892-ben a fővárosban induló Felsőbb Szőlő- és Borgazdasági Tanfolyam, 1901-től a budafoki pincemesteri tanfolyam, továbbá négy középfokú és négy alsófokú vincellériskola látta el. A Bányászati és Erdészeti Főiskola (Selmecbánya) erdészeti tagozata, valamint négy erdőőri szakiskola (alsófokú) biztosította a hazai erdőművelésben a szakember-utánpótlást. Az állatorvoslás terén is jelentős előrelépés történt. 1890-ben már négyéves akadémiát végeztek a gyógyítás szakemberei, amit 1899-ben a. főiskolai státusz követett (13.345/1899. FM sz. r.). A továbbképzést a rendszeres tanfolyamok biztosították. A méhészeti oktatásnak Gödöllő adott otthont. A szakemberképzés, a kutatói utánpótlás eleinte szorosan kötődött a mezőgazdasági szakoktatási intézetekhez. 1871 határkő a hazai mezőgazdasági kísérletügy történetében. (FEHÉR GY. 1982. 15-16.) „...több oldalról élénk óhajtás nyilvánult a gazdasági kísérleti állomások felállítása iránt... (megoldásnak tekinthető, ha) ...a gazdasági kísérleti állomások egyelőre a gazdasági tanintézetekkel egybekötve állíttattatnak fel..." Megállapodás született abban is, hogy Debrecenben és Magyaróváron kerüljön erre egyelőre sor. 1869-ben Magyaróvárott létesült az első kísérleti intézet (Ua. 19.): Gazdasági Eszköz- és Gépkísérleti Állomás néven. A kísérletügy gerincét a vegykísérleti állomások alkották, amelyből az elsőt 1872-ben szintén Magyaróvár szervezte meg. (Ua. 21.) A Debreceni Vegykísérleti Állomás (Ua. 24.) bizonyos értelemben megelőzte az óvárit, mivel Vedrődy Viktor már 1869-től magánjellegű intézetként működtette. Keszthelyen (Ua. 28.) 1884benk kezdődött el a munka, Kassával egyetemben. Legkésőbb a kolozsvári állomás alakult meg, 1889-ben, s működésében nagy szerepet játszott a Ferenc József Tudományegyetem. (Ua. 29.) A 351