A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Irodalomtörténet - Szuromi Lajos: Csokonai metrumai – Csokonai verseléséről a számok tükrében

Ionicus a minore Három vers, 27 sor (0,6-0,1%), 1797-ből és 1803-ból, köztük a nevezetes Tartózkodó kérelem első és második változata. Jambusi versek 70 vers, 2224 sor, közöttük az anakreontikák s az egyetlen szonett, nem számítva ide azonban a három ionicust. Az összes vers és verssor arányában: 15-7,7%. Az 1786-os egy rímes anakreoni vers után 1792-től mindvégig része a költő metrikai változatainak, a gyakoriság 1800-1802 között tetőzik. Valamennyi jambusi vers kerüli a szótagszám szerinti sorváltozatok kötetlen változatosságát, többnyire szótagszámtartó vagy két (ritkábban három) sorváltozat periódusaiból szövődik. A versek fele változatosan rímes, zömmel strófikus (négy és nyolc soros strófákkal), a sorok száma alapján mért versméretek változatosak, leghosszabb 1794-ből A szökevény Ámor, 1800-ból A Hafiz' Sírhalma, mindkettő egyaránt 209 sor (előbbi anakreoni, utóbbi 7 és 8 szótagú sorokat elegyít). Szimultán jambusi sorok sokszor mutatkoznak, ezek mennyisége révén jambusi szimultán mértékű verseket is megnevezhetünk (ilyen az első jambusi vers 1786-ból: A rövid nap 's hosszú éj, ilyen a második, 1792-ből: Thais.) 1792-től a jambusi, olykor jambusi szimultán versek évről évre folyamatosan jelen vannak. A jambusi szimultaneitás aránya diszkrét, versek egészében legtöbbször a jambusi monometrikus sorok aránya vezet. A költő utolsó jambusi verse is szimultán ugyan (1804, Tüdőgyúladásomról), mégis a jambusi monometrizálás az uralkodó. (A Csokonait követő fél évszázadban ez az arány megfordul, lásd például Petőfi jambusi, különösen pedig rövidebb, lírai verseit.) Trocheusi versek 59 vers, 2283 verssor (11-7,9%), a versek száma valamivel kevesebb, mint a jambusi verseké, a sorok száma szinte azonos. Csokonai lírájában 1792-től (1795 kivételével) rendszeresen megtalálhatók, arányuk 1798-1802 között tetőzik. Többnyire stófikusak, miként a jambusi versek, de a strófák sorok száma szerinti változatai bővebbek. 2-3 kivételével rímesek, tehát a rím révén kötöttebbek, mint a jambusi versek. A sorok szótagszáma változatos, de többnyire szótagszámtartók vagy periodikusak. A szimultaneitás gyakoribb, mint a jambusi versekben. Olykor a hangsúlyosütemező verseléstől nehezen különböztethetők meg, nehezebben, mint a jambusi versek esetében. E jelenség egészében jellemző a magyar trocheusi verselésre. Leghosszabb a 263 soros [Az Aranysujtásos nadrág] és a 208 soros Gróf Erdődyné Ő Nagyságához, mindkettő monometrikus (1898, 1802). Nevezetes az Újesztendei Gondolatok (1898, 120 sor), elsősorban a trocheusi-jambusi periódusok funkcionális váltogatásával. Három vers trocheusi hetesekből (negyedfeles trocheusokból) áll, ezek lehetnek az anakreoni sorok trocheusi tükrei... Megjegyezzük, hogy meghatározó mértékben trocheusi, alkalmanként daktilusokkal kombinált, ereszkedő lejtésű verselés jellemzi az aszklepiadeszi és a szaffói strófákat, daktilusi jellegüknél fogva ereszkedő lejtésűek a hexameterek és a pentameterek, valamint az egyetlen glykoni vers is. 307