A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Irodalomtörténet - Debreczeni Attila: Csokonai műjegyzékei és az életmű időrendi, kiadástörténeti kérdései

sát 1° Octoberre elkezdik (mert akkor szabadul ki a' censura alól)".

16 Elkezdi összegyűjteni szétszórtan heverő müveit, 1801 szeptemberéből Kis Imre és Sárközy István válaszleveleit ismerjük, akik örömüket fejezik ki a munkák kiadásának megkezdése kapcsán és kéziratokat küldenek Csokonainak.

17 Székely Péter 1802. január 18-i válasza hasonló tartalmú („Augustus 3kánn írt levelét 25kénn vettem"), s ő is müveket küld.

1 Jól láthatóan ezzel az időszakkal esik egybe az ÚK. és a Vkt. keletkezése (mindössze csak az ÚK. harmadik szakasza későbbi). Ekkorra még a kiadandó művek közül csak a nagyobbak köre tisztázódott (Georgicon, Fürtrablás, Gráciák, Békaegérharc, Dorottya, Kleist), ezek jobbára fordítások voltak és megegyeztek a 1797-ben készített (és 1798ban Aranka Györgynek átdolgozva elküldött Kézírásban lévő munkácskáimnak megnevezése című listán található művekkel,

19 s lényegében ugyanezeket sorolja fel két korabeli levelében is kiadási terveit ismertetve.

20 A kisebb költeményekről az előfizetési felhíváson csak annyi áll, hogy „Ódák, Dalok, Epigrammák, Levelek 's a' t.",

21 ami ugyanarra mutat, mint a lajstromok gyűjtelékes jellege: csak a művekkel való számvetés időszaka ez még, strukturált kiadási tervről nem beszélhetünk. 1802. február-március körül aztán új terv formálódik: a háromkötetes kiadás terve, ez szerepel a február 20-i és az augusztus 15-i előfizetési felhívásban is.

22

Az első kötetet Kleist-fordítása (A' Tavasz), a másodikat és harmadikat a Dorottya és a Lilla alkotta volna, ezek közül az első márciusban meg is jelent.

23 A másik két kötet megjelentetését Szent Mihály napi (szeptember 29-i) debreceni vásárra tervezte, ami némileg illuzórikusnak hat, hiszen pl. a Lilla valamely korai, még cenzúrázatlan változatát éppen az augusztus 15-i felhívás kibocsátásának napján küldte Kassára Landererhez, aki állítólag ígérte neki a gyors munkát („Én a' Lilla név alatt egybeszedett Lyricumjaimat a' nyomtatás végett még 1802. 15 Aug. felküldöttem Kassára Landererhez, ki levelében azt fogadta, hogy azon esztendőbe October i Debretzeni Vásárra kinyomtatja")?* A Dorottya ügye sem állhatott túl jól, az első cenzoráláson legalábbis nem ment át a tavasszal, s a nyomtatásról sincsenek ekkoriból adataink.

25 Annyi mindenesetre megállapítható mindebből, hogy megkezdődött a kisebb versanyag strukturálódása, a szerelmes versek jól láthatóan különváltak, s az ősz második felében már az AD. (valamint a Muzsikális Gyűjtemény) anyagának Bécsbe küldéséről is értesülünk.

26 A Kcsj. és a Mfj. keletkezése ezzel a szakasszal esik egybe. A Kcsj.-n az AD. anyaga elkülönült kézirategységet alkot (hí

0 4. Anákreon Pure)?

1 a Mfj. pedig az anakreoni és szerelmes darabokon kívüli kisebb költeményeket próbálja kötetekbe rendezni, kettő pontosabban körvonalazódik is, az ÓD. és az AV. Ezt követően, 1803-tól kezdődően viszont már az egyes kötetek külön tervezetekben formálódnak tovább, végleg elhagyván így a gyűjteményes kiadás koncepcióját. 16 Cs/Lev. 150., ill. 152., 153. 17 Cs/Lev. 146-148., 148-150. 18 Cs/Lev. 161-162. 19 Cs/ÖM. I. 222. és Cs/Lev. 88-89. 20 1801. május 19., Cs/Lev. 128.; 1802. február 13, Cs/Lev. 165. 21 Cs/Felj. 240. 22 Cs/Felj. 248-249, 256-257. 23 Erről részletesen ld. Cs/Felj. 594-595. 24 Csokonai levele Kazinczynak, 1804. február 14, Cs/Lev. 289. 25 Vö. Cs/Lev. 685-689. 26 Cs/Lev. 214, 216, 27 Cs/ÖM. I. 98-99. 293