A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)
Művészettörténet, iparművészet - Krankovics Ilona: A volt Fürdőház, a nagyerdei Vigadó építésének története
Kevéssel a fürdőház megnyitása után, 1825-ben, Böszörményi István a fürdő első haszonbérlője panaszt tett, hogy a víz melegítésére használt üstök nem a tervek szerint kerültek beépítésre. 19 ' 1829-ben a fürdőház új bérlője Nemes Kis Orbán László, a város gazdag bőrkereskedő családjának tagja. Tönkremeneteléhez bizonyára hozzájárult, hogy kénytelen volt több olyan építési munkát elvégeztetni, amely a város feladata lett volna. A víz melegítésére új katlant állított fel, az „Úri fürdő" melletti kis udvarban a vendégek és muzsikosok részére szálláshelyet épített. Végül a bérleti díj kifizetése is gondot jelentett számára. Leírása szerint 1829-re a fürdőépület állapota a használhatatlanságig leromlott. 20 Ugyanebben az évben a város tanácsa külön ülésen foglalkozott a Fürdőház állapotával. Amellett döntöttek, hogy ki kell vizsgálni, kinek lehet tulajdonítani a Fürdőház körül tapasztalható „sok és tetemes hiányosságokat". Első alkalommal merült föl Povolny Ferenc építőmester hozzáértő munkájának megkérdőjelezése. 21 Természetes hogy a Fürdőház olyan épület volt, amely folyamatos karbantartásra és javításra szorult. De mégis van abban igazság, amit 1829-ben a tanács ülésén felvetettek. Több mint tíz év telt el a súlyos hibák folyamatos javításával. Baj volt az épület csatornázásával, melyből következően az épületen kezdettől fogva beázások voltak, a falak penészedtek. A fürdőkádakat gyenge minőségű fenyőfából készítették tölgy helyett, így azok néhány év alatt tönkrementek, 1833-ban teljesen ki kellett cserélni azokat. Az épület beázását a csatornák szélesebbre való kicserélésével szüntették meg. A víz melegítésére szolgáló rézüstöket falábakra helyezték úgy, ahogy azok az eredeti tervben szerepeltek. A legnagyobb gondot azonban a víztároló ládák állapota jelentette, mivel azokból a víz szétfolyt, ennek megakadályozására egyenlőre nem sikerült megoldást találni. A folyamatos javítási munkálatok dacára úgy tűnt, az épület állapotának romlását megakadályozni nem lehetett. Szabó István a fürdőépület „árendátora", bérlője 1836-ban igen szemléletesen leírta a látogatók véleményét a fürdő állapotáról: „Az új csövek amint a keleti oldalon be vannak rakva azon módon vakolatlan maradtak s undorodik azon szobákba menni a Fürdő Publicum, s annál fogva mind engem, mint a tekintetes N. és a Tanátsot fülem hallatára motskolják s piszkolják amely nékem nehezemre esik". 22 Erre az évre a fürdő szinte működésképtelenné vált. A kutakban nem volt elegendő víz, kénytelenek voltak azt a Nagy Kútból talyigásokkal hozatni. Zilahy Sámuel orvosdoktor a városhoz intézett levelében beszámol az ott tapasztalt szomorú állapotokról. 23 1838-ban a város elöljárói nyíltan kimondták, Povolny Ferencet hibásnak tartják a tetőszerkezet gondatlan megépítése miatt s kötelezik annak kijavítására. 24 Igen sokat elárul a kialakult helyzetről az, hogy 1841-ben a bérleti díjat az árverésen 1230 rénes forintról felére szállították le. 25 1841 és 1844 között került sor a Fürdőház állapotának megnyugtató rendbehozatalára. 26 Ezekben az években a város minden forrást felhasznált a már említett hiányosságok pótlására, a Fürdőház felújítására. A város engedélyt kapott a Kamarától két új víztározó megépítésére, melyet Jäger József rézműves készített el 2250 rénes forintért. Az új víztározók elkészíttetése nagyon jelentős lépés volt, mert ezzel megszüntették az állandó vízszivárgás által okozott károkat. 1847ben rendbe hozták az épület homlokzatát s kicserélték a fürdő kútjában lévő gerendákat. A Fürdő19 HBmLIV. 1011./k. 1825./448 és HBmL IV. A 1011./a. 1827. május 5. 20 HBmLIV. 101 l./k. 1829./606. HBmL IV. A 1011. /a. 1830. január 2.. 23 HBmLIV. A 1011./a. 1829.július. 25. 22 HBmLIV. 101 l./k. 613./1836. 23 HBmLIV. 101 l./k. 749./1836. 24 HBmLIV. 101 l./k. 620./I838. 25 HBmLIV. 1011./k. 257./1841. 26 HBmLIV. 1011./k.470./l841. 265
