A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Művészettörténet, iparművészet - Krankovics Ilona: A volt Fürdőház, a nagyerdei Vigadó építésének története

akkor pedig „csinos gyalult deszkával borítva kell lennie" javasolja végül Povolny. Tanácsol még apróbb kiegészítéseket, mindent egybevetve a Kamara által előírt költséghez képest a megvalósí­tást 2160 rénes forinttal többre becsüli. 10 A város egyetértett a mester által javasolt módosítások­kal s kölcsönt vett föl a többletkiadások fedezésére. A Királyi Kamara többször kinyilvánította elégedetlenségét a többletkiadások miatt, Povolnyt folyamatosan az olcsóbb, takarékosabb kivite­lezésre szólítja fel." Eddig ilyen nagyszabású építkezésre a város történetében csak a Nagytemplom és a Kollégi­um építésekor került sor. Az építkezés során a legvitatottabb és a legtöbb gondot.okozó kérdés az építőanyag szállítása volt. 12 Tokaj vidékéről hozták a debreceni szekeresek az alapozáshoz szük­séges nehéz termésköveket. A város által megszabott kötött árak miatt nem szívesen vállalták ezt a szállítást. Debrecen jegyzőkönyveiből, valamint a Fürdőház építésével megbízott küldöttség jelentései­ből pontosan nyomon követhetjük az építkezés folyamatát. 13 A munka nagyságát mutatja, hogy a város téglavetőjéből ötszázezer-kétszáz téglát, negyvenezer lapos, hatszázötven görbe cserepet szállítottak a „Feredőház" építésére. 14 1825 nyarán Bek Pál királyi biztos elrendelte az addig elvégzett munka valamint az arra fordí­tott kiadások ellenőrzését. A hozzá írt jelentésből kiderül, az állításokkal ellentétben az épület alapjai a terv szerinti 3 lábnyira vannak készítve, elismerte, hogy a víztároló ládák azonban nem tökéletesek, szivárognak, emiatt az építőmester köteles lesz azok helyett jobbakat állítani. A to­vábbiakban szükséges lesz a fürdőszobákból kifolyó szennyvíz befogadására készített emésztő­gödröknek kifolyót készíteni. 15 Igen sokáig rejtett volt előttünk hol voltak a kutak, melyekre a Fürdőházat tervezték. A levél­tári forrásokból tudjuk, hogy az épület keleti és nyugati oldalán helyezkedtek el, melyre víztároló­ládákat építettek. A kutakból kézi erővel, nagy fáradtsággal hozták fel a vizet, amely a víztároló­ládák szivárgása miatt is sokáig kevésnek bizonyult a fürdő zavartalan működéséhez. Különös gondot jelentett a vízvezeték-hálózat kiépítése. A vízvezetésben való járatlanság, mint majd a ké­sőbbi években kiderül, elképesztő hibákat eredményezett. Érdekes részletesen szemügyre vennünk az épület belső elrendezését. Az udvar közepén ti­zenkét fürdőszobát építettek az úri vendégek számára. A szobákat szerényen bár, de minden ké­nyelmet kielégítően berendezték, ahol két, vasabroncsokkal megerősített, fenyőfából készült für­dőkádat helyeztek el. Az első négy fürdőszobában vaskatlan kemencét építettek be. A két oldalon lévő fürdőszobák közt nagy, tágas sétálófolyosót alakítottak ki. Az épület külső részében, a keleti oldalon épült föl a hat, közönséges fürdőszoba, melyet a kevésbé tehetős közönség számára ter­veztek. A fürdőszobasor két végében helyezték el a katlanokat, vízmelegítő üstökkel, vasabron­csos, nagy ládákkal a hideg- és a melegvíz számára. Az épület központi részén hatalmas táncte­rem volt található, amelyet két, márványmedence fűtött a hideg napokon. A kör alakú területet hat ablak és hat ajtó tagolta. Közvetlenül a táncterem mellett helyezték el a biliárd- és a kártyaszobá­kat. Helyt kapott az épületben, a keleti oldalon a bérlő szobája, mellette helyezkedett el a hatal­mas méretű konyha, mely valószínűleg étterem is lehetett egyben. A Fürdőház keleti végénél épí­10 HBmLIV. 1011,/k. 398./1824. " HBmLIV. 1011,/k. 2./1825. 12 HBmL IV. 1011,/k. 242./1825. 13 HBmLIV. A 10117a. 1825. február7. 14 HBmLIV. 1011,/k. 420./1820. 15 HBmLIV. 1011,/k. 420./1825. 263

Next

/
Oldalképek
Tartalom