A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Művészettörténet, iparművészet - Krankovics Ilona: A volt Fürdőház, a nagyerdei Vigadó építésének története

akkor pedig „csinos gyalult deszkával borítva kell lennie" javasolja végül Povolny. Tanácsol még apróbb kiegészítéseket, mindent egybevetve a Kamara által előírt költséghez képest a megvalósítást 2160 rénes forinttal többre becsüli.

10 A város egyetértett a mester által javasolt módosításokkal s kölcsönt vett föl a többletkiadások fedezésére. A Királyi Kamara többször kinyilvánította elégedetlenségét a többletkiadások miatt, Povolnyt folyamatosan az olcsóbb, takarékosabb kivitelezésre szólítja fel." Eddig ilyen nagyszabású építkezésre a város történetében csak a Nagytemplom és a Kollégium építésekor került sor. Az építkezés során a legvitatottabb és a legtöbb gondot.okozó kérdés az építőanyag szállítása volt.

12 Tokaj vidékéről hozták a debreceni szekeresek az alapozáshoz szükséges nehéz termésköveket. A város által megszabott kötött árak miatt nem szívesen vállalták ezt a szállítást. Debrecen jegyzőkönyveiből, valamint a Fürdőház építésével megbízott küldöttség jelentéseiből pontosan nyomon követhetjük az építkezés folyamatát.

13 A munka nagyságát mutatja, hogy a város téglavetőjéből ötszázezer-kétszáz téglát, negyvenezer lapos, hatszázötven görbe cserepet szállítottak a „Feredőház" építésére.

14 1825 nyarán Bek Pál királyi biztos elrendelte az addig elvégzett munka valamint az arra fordított kiadások ellenőrzését. A hozzá írt jelentésből kiderül, az állításokkal ellentétben az épület alapjai a terv szerinti 3 lábnyira vannak készítve, elismerte, hogy a víztároló ládák azonban nem tökéletesek, szivárognak, emiatt az építőmester köteles lesz azok helyett jobbakat állítani. A továbbiakban szükséges lesz a fürdőszobákból kifolyó szennyvíz befogadására készített emésztőgödröknek kifolyót készíteni.

15 Igen sokáig rejtett volt előttünk hol voltak a kutak, melyekre a Fürdőházat tervezték. A levéltári forrásokból tudjuk, hogy az épület keleti és nyugati oldalán helyezkedtek el, melyre víztárolóládákat építettek. A kutakból kézi erővel, nagy fáradtsággal hozták fel a vizet, amely a víztárolóládák szivárgása miatt is sokáig kevésnek bizonyult a fürdő zavartalan működéséhez. Különös gondot jelentett a vízvezeték-hálózat kiépítése. A vízvezetésben való járatlanság, mint majd a későbbi években kiderül, elképesztő hibákat eredményezett. Érdekes részletesen szemügyre vennünk az épület belső elrendezését. Az udvar közepén tizenkét fürdőszobát építettek az úri vendégek számára. A szobákat szerényen bár, de minden kényelmet kielégítően berendezték, ahol két, vasabroncsokkal megerősített, fenyőfából készült fürdőkádat helyeztek el. Az első négy fürdőszobában vaskatlan kemencét építettek be. A két oldalon lévő fürdőszobák közt nagy, tágas sétálófolyosót alakítottak ki. Az épület külső részében, a keleti oldalon épült föl a hat, közönséges fürdőszoba, melyet a kevésbé tehetős közönség számára terveztek. A fürdőszobasor két végében helyezték el a katlanokat, vízmelegítő üstökkel, vasabroncsos, nagy ládákkal a hideg- és a melegvíz számára. Az épület központi részén hatalmas táncterem volt található, amelyet két, márványmedence fűtött a hideg napokon. A kör alakú területet hat ablak és hat ajtó tagolta. Közvetlenül a táncterem mellett helyezték el a biliárd- és a kártyaszobákat. Helyt kapott az épületben, a keleti oldalon a bérlő szobája, mellette helyezkedett el a hatalmas méretű konyha, mely valószínűleg étterem is lehetett egyben. A Fürdőház keleti végénél épí10 HBmLIV. 1011,/k. 398./1824. " HBmLIV. 1011,/k. 2./1825. 12 HBmL IV. 1011,/k. 242./1825. 13 HBmLIV. A 10117a. 1825. február7. 14 HBmLIV. 1011,/k. 420./1820. 15 HBmLIV. 1011,/k. 420./1825. 263