A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Művészettörténet, iparművészet - Krankovics Ilona: A volt Fürdőház, a nagyerdei Vigadó építésének története

Krankovics Ilona A VOLT FÜRDŐHÁZ, A NAGYERDEI VIGADÓ ÉPÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETE A természetes vizekben szűkölködő Debrecenben van Közép-Európa egyik legszebb gyógy­fürdője, amelyet fák és virágok ölelnek körül. Története közel kétszáz évre nyúlik vissza, az ál­landóságot hirdetve ma is áll a nemesen egyszerű klasszicista stílusú épület, a régi Fürdőház, a mai Vigadó. A debreceni Nagyerdő évszázadok óta a város büszkesége, kiránduló helye s egyben a csa­vargók búvóhelye volt. Pünkösd másnapján zöld ágakkal földíszített szekerek sora indult el ide a tavasz köszöntésére, mely az év nagy népünnepélye volt. Már az 1790-es években fölvetődött a gondolat, hogy a Nagyerdőn kiránduló és szórakozó he­lyet alakítsanak ki. A városi tanács tagjai azonban erkölcsi megfontolásokra hivatkozva elutasítot­ták Klubosiczky Antal királyi biztos javaslatát. A várost körülölelő erdőség annak levegőjét üdévé varázsolta, a jó víz hiánya azonban állandó gondot jelentett. Évszázadokon keresztül ásott kutakból nyert vizet a lakosság, míg a 19. század elején elkészültek az első fúrott artézi kutak, melyekhez az emberek a város legtávolabbi pontjáról is elzarándokoltak a föld mélyéből nyert jó vízéit. Nem kis irigységgel tekintettek a közeli Váradra, melynek határában akkoriban már négy für­dőhelyet is tápláltak a föld mélyéről feltörő gyógyforrások. Divat volt ekkortájt, hogy a gazdag polgárfeleségek e fürdőhelyeken, vagy a távolabbi Bártfán töltötték a nyarat. Férfiak a legritkáb­ban éltek a gyógyulás és pihenés e lehetőségével. Egyre több városatya fejében megfogalmazó­dott a gondolat, Debrecennek is szüksége van egy „Feredőházra", nem maradhatnak el a többi vá­ros mögött, melyben a derék debreceni polgár is megérdemli a kellemes pihenést és egészséges időtöltést. Debrecen városa 1820-ban vette először komolyan fontolóra a városi fürdő építésének tervét. 1 Szeptember 21-én a város tanácsa előtt felolvasásra került Sándorfy József tiszti főorvos beadvá­nya, melynek legfontosabb gondolata a következőképp hangzott: „Feltettem nevezetesen magamba, hogy én, mint már 16 esztendők olta T. Bihar Vármegye fő orvosa lévén 's az oda való Fördők tulajdonságit kitanulni köteleztetvén, látom azt hogy azokat Debrecenben is chemiai Mesterségek által utánok tsinálni lehet: tehát semmi költségnek nem kedvezek, hogy itten is a Váradi Fördők természetéhez hasonló Fordokét állíttsak, sőt a' mint az orvosok vagy a nyavaják kívánni fogják nemtsak kénköves, hanem Vasas, Timsós 's egyéb For­dokét is készíttetni igyekezem, úgy hogy a tiszta vizén el kezdve, több külömböző természetű Fördők legyenek benne." Hajdú-Bihar megyei Levéltár = HBmL IV. A. 1011 ./a. 1820. szeptember 21. 261

Next

/
Oldalképek
Tartalom