A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)
Művészettörténet, iparművészet - Nagy Márta: Asszimilációs utak a magyarországi görög diaszpóra egyházművészetében
Az egyházi festészetben és ikonosztázion-állítás módjában, a görög napkeleti eklézsiák magukévá tették a környező szerb közegben uralkodó kijevi ukrán barokk stílust, később pedig a Bécsi Művészeti Akadémia klasszicizáló stílusát. Hogyan kerül Magyarországra az ukrán barokk és válik uralkodóvá az itt élő ortodox hitű nemzeti kisebbségek körében, holott ukrán népelemek térségünkben nem is éltek. Az ukrán barokk stílus legkorábban a Magyarországon élő szerbek művészetében válik általánossá. A Karlócai Metropóliához tartozó Budai Szerb Egyházmegyében a legfőbb egyházi vezetés elképzelése az volt, hogy a nyugati keresztény közegbe került szerbség, ebben a tőle idegen kulturális és vallási környezetben csak úgy tudja biztosítani a fönnmaradását, ha bizonyos mértékben igazodik hozzá. Az egyházművészeti igazodásra az 1740-es évektől kezdődően ezért látták a legalkalmasabbnak a nyugati barokk elemeket már asszimiláló kijevi festőiskola stílusát, később ugyanezen ok miatt a Bécsi Művészeti Akadémiáét 35 , (ahová a szerb mesterek az ikonfestői stúdiumokat követően rendszerint be is iratkoztak 36 ). A diaszpóra-létben élő szerb egyházművészet tehát a megrendelő egyház kívánalmait követve fordított hátat tradicionális gyökereinek. 7 A Magyarországon élő görögség azonban úgy tette ezt meg, hogy ehhez nem rendelkezett hivatalos egyházi ideológiával. Más okok által motiváltan kényszerült erre a lépésre. - A görögség Magyarországon nemcsak a többségi magyar környezetben alkotott kisebbséget, hanem kisebbségben voltak abban a magyarországi ortodox közösségben is, amelyben a meghatározó többséget a szerbek alkották. - A görögök nem rendelkeztek saját nemzeti egyházi főhatósággal, nem működött görög püspökség az országban, amelyik összefogta volna a görög alapítású eklézsiákat. 38 Úgy a kizárólagosan görög ajkú eklézsiák, mint azok, amelyeknek szerb és görög tagjai egyaránt voltak, a területileg legközelebbi, rendszerint szerb püspök alá voltak rendelve. Az óhazái kötődés megszűnése, és az ezzel összefüggő létszámcsökkenés mellett, az ortodox kisebbségi létben a hitsorsos szerbek dominanciája, továbbá az eklézsiák szerb juriszdikció alá rendelése nevezhető meg okként, amely a görögséget a szerb egyházi festészet felé lökte. Az előbbiekben az ukrán barokkhoz való igazodásról szóltunk. Külön kell kezelnünk a bécsi klasszicizáló későbarokk átvételét. A kijevi barokk stílusú tárgyak még ikonszerüek, a bécsi Művészeti Akadémia hatására festett művek azonban már nem is nevezhetők ikonoknak, nyugati keresztény szentképek ezek. Ez nem jelent mást, mint a nyugati keresztény egyházmüvészethez való teljes hasonulást. Itt már nemcsak a saját görög nemzeti egyházművészeti tradícióktól, hanem az ortodox művészettől való eltávolodásról beszélhetünk. Ez utóbbi festészeti asszimilációt teljesnek nevezhetnénk, de nem tekinthetünk el a képi ábrázolások anyanyelvű, görög feliratozásától. Magyarországon.a görögök megrendelésére fölállított összes ikonfal ikonjait görög felirattal látták el. 39 A művészeteken túli kitekintésképpen megállapítható, hogy a nemzeti és ortodox gyökereitől jórészt megfosztott festészet - és ide sorolandó az 35 THMOTHJeBHh, M., Српско барокпо сликарство, НовиСад, 1996, 454. 36 Például Arsenije Teodorovic, in Шелмип, Л. -Микип, О., Дело Apceimje ТеодоровиЬа, Нови Сад, 1987., vagy Mihajlo Zivkovic in Вуковип, К., Михаиле ЖивковиН, Нови Сад, 1997. 37 Ami nem jelenti a szerb nemzeti szentek megjelenítésének mellőzését, lásd például Hrisztoforo Zefarpapírikonjait (metszeteit), melyek térségünkben igen széles körben elterjedtek. In Дело Христофора ЖефаровиЬа, Галерка Матице Српске, Нови Сад, 1961. In Az orthodox kerezténység, 107-161. 39 A feliratokat közli: Nagy M., 1998, 161-213. 258
