A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Művészettörténet, iparművészet - Nagy Márta: Asszimilációs utak a magyarországi görög diaszpóra egyházművészetében

8. kép. Stefan Tenecki: Trónoló Isten Anyja a Gyermekkel-ikon. 1785 körül. Szent Miklós-templom, Szentes Az épületeket föl is szerelik a liturgiához szükséges tárgyakkal. Legfőbb képi díszítésként ikonosztázionokat állítanak, az 1780-as években Békésen

21 és Szentesen,

22 Egerben

23 (7. kép), a század első évtizedében Dunafóldvárott,

24 Miskolcon,

25 Pesten,

26 Ilyen architektonikájú ikonfalakat a korabeli görög anyaországban nem emeltek.

27 Ezek a képfalak a térségünkben divatos, az oltárteret teljes magasságában lezáró, öt zónát tartalmazó, orosz-ukrán ikonosztázion-típus mintájá21 A békési Isten Anyja-templom állványzata az 1780-as évek első felében készült, ismeretlen képfalépítő és fafaragó kezemunkája. Közli Nagy M, Ortodox ikonosztázionok Magyarországon, Debrecen, 1994, 86-87. 22 A szentesi Szent M/c/as-templom ikonosztázionját ismeretlen képfalépítő és faszobrász készítette az 1780as években. Uo. 160. 23 Az egri Szent Mzl/ós-templom ikonosztázionját Jankovicz Miklós (NiKo^aoç Iroawov Tcur|8opoç) faragta 1791-ben Uo. 104-105. 24 A dunafóldvári Szentlélek eljövetele-templom állványzata 1800 körül készült, ismeretlen képfalépítő és fafaragó mester kezemunkája. Uo. 100-101. 25 A miskolci Szent Mz/c/ós-templom képfalát 1793-ban Jankovicz Miklós (Nu<o?iaoç Icoawou TaA.n5opoç). faragta. Uo. 134-135. 26 A pesti Isten Anyja mennybevitele-templom ikonosztázionját 1800-ban ugyancsak Jankovicz Miklós, egri faszobrász készítette. Uo. 92-93. 27 A görög anyaországban ebben az időszakban is a török hódítás korabeli (16-17. század) két vagy három soros ikonosztázion típus mintájára emelték az ikonfalakat. 255 7. kép. Jankovicz Miklós-Anton Küchelmeister: Ikonosztázion. 1791-1803, Szent Miklós-templom, Eger